Többet is költhettünk volna informatikára

A magyarországi informatikai és távközlési piac együttes mérete 2007-ben elérte az 1476 milliárd forintot. Míg a távközlési szolgáltatási piac mérete kismértékben visszaesett 2007-ben, addig az informatikai piac visszafogott ütemben nőtt. Mindkét piac esetében a 2005-ös évet követően az éves növekedési ütem csökkenése figyelhető meg, amely a távközlési szolgáltatások esetében a tavalyi évben már a piac zsugorodásába fordult át. A belföldi informatikai piacot egy közel 845 milliárd forintos informatikai exportpiac egészíti ki; ennek éves növekedési üteme szintén elmarad az előző évekhez képest, de a belső informatikai és távközlési piachoz képest 8,4 százalékos növekedésével még mindig dinamikusan bővülő piacnak tekinthető.

Távközlés: folyamatosan éleződő verseny, diverzifikált szolgáltatásokA távközlési szolgáltatások magyarországi piaca 2007-ben elérte a 885 milliárd forintos végfelhasználói költést, közel két százalékot esve vissza az előző évhez képest. Ennek elsődleges oka a hangalapú szolgáltatások szegmensének csökkenése. Az ezen a piacon tapasztalható verseny arra kényszeríti a szolgáltatókat, hogy diverzifikálják kínálatukat és új bevételi források felé forduljanak, mint amilyen a mobil adatszolgáltatás vagy a mobilinternet-hozzáférés. A távközlési piacon tapasztalható visszaesés másrészt a gazdasági dekonjunktúra következménye is, mely az it-piaccal szemben a távközlést hamarabb érte el, és nagyobb hatással is volt rá. A távközlési piac bevételeinek legnagyobb részét, mintegy 47,6 százalékot továbbra is a mobil hangszolgáltatás adta, ezt a vezetékes hangszolgáltatás követi 30,5 százalékos részesedéssel, a bevételek fennmaradó része pedig – 21,9 százalékos arányban – az Internet-hozzáférési és adatátviteli szolgáltatásokból származott.

Informatika: fölényben az it-szolgáltatásokA végfelhasználó szervezetek külső beszállító javára történő informatikai költését tükröző konszolidált informatikai piac 2006-hoz képest 4,4 százalékkal növekedett, és meghaladta az 590 milliárd forintot. A végfelhasználók legtöbbet informatikai szolgáltatásokra (264 milliárd forint) és hardverbeszerzésekre költöttek (231 milliárd), ami 8,1 illetve 0,3 százalékos növekedést jelent az előző évhez viszonyítva. A szoftverbeszerzések értékének növekedése 4,9 százalékkal a két érték közé esett, így ez a részpiac közel 95 milliárd forinttal járult hozzá az eredményhez. Az arányokat tekintve az it-szolgáltatások a piac bevételeinek mintegy 44,7 százalékát adták, a hardverértékesítés 39,2, míg a szoftverértékesítés 16,1 százalékot képviseltek. A kumulált és konszolidált piac mérete közötti különbség, vagyis az informatikai vállalatok közötti tranzakciók volumene, beleértve a hardver-, szoftvertermékek értékesítését és az informatikai szolgáltatások közvetítését, elérte a 292,1 milliárd forintot, ami 49,5 százalékkal haladja meg a konszolidált piac méretét. Tehát 2007-ben a végfelhasználók minden ezerforintnyi költése 1495 forintos forgalmat eredményezett az informatikai vállalatoknál. A tanulmányban meghatározott tizenegy vertikális piaci szegmens közül a távközlési, it- és médiaiparág vállalatai költötték a legtöbbet külső informatikai beszerzésekre a 2007-es évben. Második helyen a pénzügyi szektor áll, mely magában foglalja a bankokat, biztosítókat és pénzügyi szolgáltatókat. A feldolgozóipar bizonyult a piac harmadik legjelentősebb vertikális szegmensének az elmúlt évben.

Az informatikai költés növekedésében még sereghajtók vagyunkAmi az ügyfélméret szerinti megoszlást illeti, az 500 alkalmazott feletti létszámmal rendelkező vállalatoktól származott az informatikai költés kétötöde. A közepes, 100-499 alkalmazottat foglalkoztató vállalatok és szervezetek szegmense a piac mintegy egynegyedét adta, míg a 10-99 alkalmazottat foglalkoztató kisvállalatok és szervezetek kevesebb mint 20 százalékot tettek ki a teljes piacból. A legfeljebb 9 alkalmazottal rendelkező mikrovállalatok és a háztartások adták a költés maradék részét. Az elmúlt évben az informatikai költés a magyar piacon a harmadik legnagyobb volt a kelet-közép-európai régióban Lengyelország és Csehország mögött. Növekedés szempontjából az euróban kifejezett bővülés 9,7 százalékos, mellyel Magyarország a sereghajtó országok közé tartozik Csehországgal, Horvátországgal és Szlovéniával együtt. Növekedés szempontjából Románia és Bulgária 26,1, illetve 23,8 százalékos bővülésével kiemelkedik a többi ország közül.

A távközlési szolgáltatások magyarországi piaca közel két százalékot esett vissza az előző évhez képestA belföldi informatikai piacot egy közel 845 milliárd forintos informatikai exportpiac egészíti ki