Az informatika tudna segíteni a közélet tisztulásában

Tavaly decemberben a Magyar Közgazdasági Társaság vándorgyulésén hangzott el az a konzervatív becslés, hogy a közbeszerzéseknél ellopott pénz mennyisége éves szinten közel 500 milliárd forint. Az eloadó bemutatta, milyen trükkökkel játsszák ki az állami szervek a nyilvánosságot, s azt is, hogy ennek ellenére informatikai eszközökkel, például egy intelligens szövegbányászati rendszerrel, az Infovadász szoftverrel már ma is “érdekes” összefüggéseket lehet kideríteni. Az eloadót, a szoftvert fejleszto Montana Tudásmenedzsment Rendszerintegrátor, és Szoftverfejleszto Kft. tulajdonosát, Vadász Pált kérdeztük.

Néhány hete a BKV-val kapcsolatban került címlapokra a Montana és az Infovadász. Mi történt?- Borzasztó egyszerű. Amikor a metróprojektet kezdték, a beruházás végösszege 180 milliárd forint volt, ami folyamatosan nőtt, ma már 470 milliárdnál tart. A BKV-nak rendszeresen információhiánya volt, és szerettek volna tájékozódni az európai közlekedés témájában, különösen ami a metrótémában megjelenik. Ezért vették igénybe az Infovadász segítségével nyújtott szolgáltatásunkat nyolc hónapig, havi 500 ezer, mindösszesen négymillió forintért. Ezt a legmagasabb szinten dolgozták föl, e-mailen kapták a jelentéseket, hozzá kell egyébként tenni, hogy az összefoglalókat elküldtük kinyomtatva, postázva, megvan a tértivevényem, benn őrzöm a széfemben mint a becsületem zálogát.- Kapott már idézést?- Nem kaptam semmit, fogalmam sincs, hogy hivatalosan mi történt, történik. Annyit tudok, azt is hallomásból, hogy abban a BKV-s jegyzőkönyvben, amelyet a belső ellenőrzésnek átadtak, az szerepelt, hogy semmilyen nyomát nem találják a teljesítésnek, mire a vezérigazgató úgy döntött, hogy átadja a rendőrségnek. Nem kérdeztek meg minket, hogy volt-e teljesítés vagy sem, amit, mint mondtam, tudunk igazolni. Azt az online médiumot, ahol a hitelrontó hír megjelent, bepereltük – aztán két nappal a tárgyalás előtt peren kívül megegyeztek velünk, és közölték a mi álláspontunkat. Azért is elégedtünk meg ezzel, mert minél hangosabban mondod, hogy ártatlan vagy, annál gyanúsabb leszel. Azt is csak hallomásból tudom, hogy a BKV gyanúját a rendőrség nem osztja, és kapcsolatunkban nem lát vizsgálatra okot. Azon még gondolkozunk, hogy a BKV-t bepereljük-e, hiszen azért került a nevünk a nyilvánosság elé negatív színben, mert rendetlenség van a közlekedési vállalatnál. – A hírfigyelésre van más előfizetőjük?- Jelenleg nincs, de látni kell, hogy ez nem egy tömeges szolgáltatás. Pont a BKV-s szerződés előtt lettünk készen a rendszerrel, nem kis pénzt befektetve. Hasonló, ám jóval kevesebbet nyújtó hírfigyelő rendszer számos létezik, a mienkéhez némileg hasonló tudású csak egy, de az is sokkal kisebb intelligenciájú. Úgy tudom egyébként, hogy eredményesen használták fel az általunk küldött információkat. Amikor 200-300 milliárd forint körül álltak a költségek, akkor a mi hírlevelünk alapján derült ki, hogy a projekthez nem készült hálóterv. A Montanánál egy ötmilliós projektnek is van hálóterve. – Térjünk át a közgazda-vándorgyűlésen elhangzott előadására. Itt a közbeszerzés anomáliáiról elhangzott néhány kijelentését hitetlenkedve fogadta a hallgatóság. Mit állított? – Az “Opálos üvegzsebek – trükkök az átláthatóság ellen” című előadásom egyik állítása az volt, hogy a közbeszerzésnél ellopott pénz mennyisége, nagyon óvatos becsléssel, éves szinten közel 500 milliárd forint. Ha feltételezzük, hogy ennek a fele külföldi számlákon landol, máris megtaláljuk az éves fizetési mérleg hiányának húsz százalékát. Pár szót ejtettem a 143/2004. (IV. 29.) kormányrendeletről, a nemzetbiztonsági érdeket érintő vagy különleges biztonsági intézkedést igénylő beszerzések sajátos szabályairól, aminek a jelentőségét sokan nem ismerik fel. Ha négy ember megállapodik a nemzetbiztonsági bizottságban egy beszerzés titkosításáról, azt követően szabad a vásár, senki semmilyen információhoz nem juthat. Majd kifejtettem részletesen, hogy melyek azok az eszközök, amelyekkel kijátsszák a törvényeket, amelyek köteleznék a közbeszerzések kiíróit, hogy publikálják az eredményt, és összegeztem azokat a módszereket, amelyekkel a hatóságok élnek. Végül elmondtam, hogy az Infovadász alkalmas arra, hogy a közbeszerzési eredményeket összegezze. Ezek az igazán izgalmas idősorok. Ezek voltak a főbb állítások.- Az idősorokból mi derült ki?- Két-három évre visszatekintve érdekes korrelációk látszanak. Például az, hogy évek hosszú során át egy sokmilliárdos költségvetésű állami szervezet az informatikai beruházásainak több mint 80 százalékát három-négy szállítóval oldja meg.- Nem szeretnék túl naiv kérdést feltenni, de ez ön szerint korrupcióra utal?- Véleményem szerint legalábbis nagyon elgondolkoztató.- Mondana néhány példát a törvények kijátszásának módszereiről?- Egyes állami szervezetek portáljai bizantikusak, mindig csak egy konkrétumra lehet keresni. Csak személyi azonosítóval lehet a honlapra belépni, ami szigorúan ellenkezik az EU idevonatkozó és Magyarországra is kötelező rendelkezéseivel. Csak egyes tételek kérdezhetőek le, de azok nem összegezhetőek, listázhatóak. Bizonyos tételek csak előre ismert kulcsokra kereshetőek, de általában nem lekérdezhetőek. Spamgátló ákombákomot kell begépelni kézzel a robotos keresés megakadályozására. “Zanzásítják” a pdf fájlokat, azaz láthatatlanul belekevernek jeleket, hogy a robotot megbolondítsák. A szöveganyagot elektronikusan jelenítik meg, de képi és nem szövegformátumban, ugyancsak a gépi olvasás, intelligens keresés megakadályozása érdekében. Vagy egyszerűen óriási késéssel teszik ki az eredményeket, amikor már érdektelenek, de ha ki is teszik, olyan mélyen a könyvtári hierarchiában, hogy ember legyen a talpán, aki felleli. Ez mind arról szól, hogy kizárják a nyilvánosságot. Magyarországon ma komoly érdekek fűződnek ahhoz, hogy a közbeszerzési előzmények ne legyenek láthatóak. – Ön szerint mit lehet tenni a korrupció ellen? – Tulajdonképpen semmi mást nem kellene tenni, mint a törvényeket betartatni. A legtöbb törvényt még csak pontosítani, módosítani sem kellene, amit meg kell, azt is csak minimálisan, például szankciót rendelni a be nem tartásért. Az informatika bizonyos szempontból hihetetlenül segíteni tudná a közélet tisztaságát. Azt állítottam, hogy már az is vissza tudná szorítani a korrupciót, ha minden közbeszerzési eredményt fel kellene tenni a Közbeszerzések Tanácsa honlapjára, egységes megjelenésben, egységes formátumban, bárkinek olvashatóan, egyszerűen feldolgozhatóan. A nyilvánosságot kell rákényszeríteni azokra, akiknek kötelességük publikálni az eredményeket, a nyilvánosság, a láthatóság, a transzparencia a problémák zömét megoldja – és ez gyakorlatilag egy fillérbe sem kerülne. Nem állítom, hogy ez minden gondot megoldana ezen a területen, de ez az alap. Ennek a hatása több száz milliárd forint, plusz az egész magyar újraelosztási rendszert megváltoztatná, az egész klientúrarendszert.