Ha a tartalomszolgáltató vállalkozások és a fogyasztók is elégedettebbek a zártabb rendszerrel, akkor aligha visszafordítható az ebbe az irányba mutató fejlődés. A kritikusok szerint azonban aggasztó, hogy az internet korai időszakát jellemző esélyegyenlőség, amelyben az újonnan alapított kezdeményezések sokkal gyorsabban tudtak rengeteg felhasználóhoz eljutni, kezd semmivé válni.
Egyre több felhasználó fér hozzá ugyanis az internethez okos telefonokkal és táblakomputerekkel, amelyek jellemzően nem a némileg macerásan kezelhető böngészőkkel, hanem egyszerűbb programokkal működnek, amelyeket a népszerűbb honlapok és internetes szolgáltatások – mint a Facebook, Twitter, a Skype vagy a nagyobb hírsite-ok – fejlesztettek ki. Ezek az alkalmazások egy klikkel, zárt rendszerben, a böngésző és a világháló közvetítése nélkül hozzák el a felhasználónak a kívánt oldalt. Az alkalmazások eladásával a cégek is könnyebben tudnak pénzt csinálni.
Az ilyen “fallal körbevett kertek” jelentik az internet fejlődésének egyik fő csapásirányát az Economist szerint is: a legnagyobb számítástechnikai cégek – különösen a Google, a Facebook és az Apple – összefüggő alkalmazások belső hálózaton működő rendszerét hozták létre, amelyről a korábbi böngészős időkhöz képest elkényelmesedett felhasználóknak már alig kell kilépniük, hiszen minden információhoz vagy szórakoztató médiához hozzáférnek ezekből a forrásokból. A gazdasági újság szerint a másik legfontosabb trendet a tartalomszolgáltatók és a mobilszolgáltatók között körvonalazódó megállapodások jelentik. Az amerikai Verizon mobilcég és a korábban az “internetes semlegesség” élharcosának számító Google mobilinternetes hozzáféréssel kapcsolatos megállapodása – amely szerint a mobilszolgáltató saját belátása szerint részesíthet előnyben bizonyos tartalmakat – számos szakértő szerint áttörést hozhat, hiszen az internetes semlegesség megszűnésével a szinte monopolhelyzetben lévő cégek számára teheti kedvezőbbé az internetes játékteret. Az Economist szerint azonban elsősorban nem ez fenyegeti az internet szabadságát: a mobilszolgáltatóknál nem elég a szabad verseny, egyes autoriter berendezkedésű országok pedig (mint Kína) egyre hatékonyabban tudják korlátozni az interneten megjelenő tartalmakhoz való hozzáférést.