IFS: jobb kimaradni a darálóból

Weiszbart Zsolttal, a svéd IFS AB magyar leányvállalatának ügyvezető igazgatójával beszélgettünk a cég elmúlt tíz évéről. Az ügyvezető nemrég érkezett haza egyéves szilícium-völgybeli tanulmányútjáról, ennek tapasztalatairól és az iparági trendekről is kérdeztük.

Mit jelent a magyar piacon a tizedik évforduló egy nemzetközi szoftvercég számára?

– Úgy gondolom, hogy a tizedik évforduló nagyon fontos mérföldkő, különösen ha végigtekintünk az elmúlt tíz év piaci változásain, valamint figyelembe vesszük e változások egyre gyorsuló ütemét, növekvő gyakoriságát.

Említene néhányat azok közül a történések, szakaszok közül, amelyek meghatározóak voltak az elmúlt tíz évben?

– Először is kezdjük az alapításnál. Az IFS AB 2000-ben döntött úgy, hogy a magyar piacon is önálló leányvállalattal fogja képviseltetni magát. A kilencvenes évek második felében még bőven dagadt az a bizonyos “informatikai lufi”, amiről akkor még senki sem gondolta, hogy 2001-ben hirtelen ki fog pukkadni. Ezt a hullámot lovagolta meg az IFS világszerte és kezdett intenzív bővülésbe, hogy néhány év leforgása alatt globális megoldásszállítóvá váljon. Az IFS Applications korábbi jelenlétéből fakadóan a magyar leányvállalat néhány ügyfélből álló referenciabázissal és a rendszert már ismerő, képzett szakemberekkel kezdhette meg a működését, ám még mielőtt a cég elindulhatott volna a növekedési pályán, az a bizonyos informatikai lufi kipukkadt, és 2001-2003 között mély recesszió sújtotta az iparágat. Az IFS-nek azonban komolyak voltak a szándékai a magyar piacon és továbbra is befektetett a cégbe. 2003-ban sikerrel pályáztunk a Budapest-Ferihegy nemzetközi repülőteret üzemeltető Budapest Airport informatikai rendszerének korszerűsítésére. Ebben a projektben az IFS megmutathatta, hogy milyen előnyökkel jár, ha a nemzetközi piacon szerzett know-how hazai projektben kerül hasznosításra, hiszen az IFS ekkor már komoly referenciákkal rendelkezett a légi- és hadiiparban világszerte.

Hogyan érintette az IFS-t a piac konszolidációja?

– A 2000-es évek közepén megkezdődött az ERP-szállítók konszolidációja és a Microsoft is megjelent a piacon. Ebben az időszakban minden szállító elkezdett fokuszálni a kis- és közepes vállalatokra, és különböző előre csomagolt megoldásokkal próbálta kiszolgálni a tőkehiánnyal küszködő kkv-kat. A részben EU-finanszírozású támogatások megjelenése sok céget segített korszerű informatikai megoldásokhoz, emellett azonban tovább fokozta a “zűrzavart” a piacon olyan értelemben, hogy a hirtelen választékbővüléssel, illetve a pályázati pénzek rendelkezésre állásával sok vállalat nem a számára megfelelő méretű és funkcionalitású megoldást szerezte be, hanem a szükségesnél nagyobbat vagy kisebbet. Az IFS hamar felismerte, hogy jobb kimaradni ebből a “darálóból”, és a középvállalatok felső harmadába tartozó ügyfelekre kezdett koncentrálni, valamint azokra a nagyvállalatokra, melyek sikeréhez a nemzetközi know-how révén hozzá tudott járulni. Úgy tűnik, a stratégia bevált, hiszen az időközben az informatikai piacon végigsöprő felvásárlási hullám ellenére az IFS mindvégig tartani tudta pozícióját az első tíz szállító között mind nemzetközi, mind pedig helyi szinten.

Mi a helyzet a közelmúlttal?

– Az utóbbi években a piac némileg letisztult, értve ezalatt egyrészt, hogy csak azok a szállítók maradtak talpon, akik komolyan befektettek az ERP-szállítói tevékenységbe, másrészt a szállítók megtalálták saját piaci szegmensüket és az ügyfelek is nagyobb eséllyel találják meg a számukra valóban megfelelő megoldást. Azért, hogy mégse legyen minden olyan felhőtlen, az utóbbi időben a világgazdaság történetének egyik legsúlyosabb válságát voltunk kénytelenek átélni, melynek utóhatásai – főleg Magyarországon – még ma is érezhetőek. Az IFS stratégiájának helyessége azonban ismét megmutatkozott, hiszen az ügyfélkörünkbe tartozó prémium középvállalatok komoly nehézségek árán, de legalább sikeresen átvészelték ezt a kihívásokkal teli időszakot, ennek is köszönhető, hogy az IFS nemcsak hogy tartani tudta pozícióját, hanem folyamatos növekedést tudott elérni.

Az elmúlt egy évet az Egyesült Államokban töltötte. Milyen céllal járt kint?

– Kinttartózkodásom célja a Stanford Egyetem Sloan Master’s programjának elvégzése volt, amelyet első magyarként teljesítettem.

Mik a legújabb trendek az informatikában és ön szerint ezek mikor érik el Magyarországot?

– Virtualizáció, SaaS, Cloud Computing, nagyjából ezek azok a technológiai trendek, melyekben kint a jövőt látják. Ehhez kapcsolódó egészen friss hír, hogy az NEC jóvoltából az IFS Applications is világszerte elérhető már szolgáltatásként, számítási felhőbe telepítve. Az NEC egyébként 1997 óta partnerünk a japán és ázsiai piacokon, mintegy 130 rendszerbevezetéssel a háta mögött. Az NEC becslése alapján az ügyfelek öt év alatt több mint 30 százalékos megtakarítást érhetnek el a TCO vonatkozásában egy hagyományos telepítésű megoldással összehasonlítva. A szolgáltatás részeként a pénzügyeket, ellátási láncot, valamint a gyártást támogató IFS Applications-komponensek, valamint az NEC által fejlesztett kiegészítők lesznek elérhetők. Egyelőre az USA-ban és Ázsiában is csak terjedőben vannak ezek a technológiák, Nyugat-Európában már kóstolgatják őket, Magyarországon pedig még csak beszélünk róluk. A hazai terjedést többek között a piac viszonylag csekély mérete, valamint az informatikai kultúra szintje is hátráltatja.