Jelenleg jogértelmezési vita van a mobilszolgáltatók, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) és a szabályozó gazdasági tárca között arról, hogy a pénzügyi szolgáltatásokról szóló törvény hatálya alá tartozik-e a mobiltelefon-társaságok által nyújtott mobilvásárlás (például autópálya-“matrica”, parkolójegy, lottóértékesítés) vagy sem – nyilatkozta lapunknak Binder István, a felügyelet szóvivője.
A mobiltelefon-társaságok úgy értelmezik a jogszabályt, hogy nincs semmilyen teendőjük, a későbbiekben is árusíthatnak például virtuális autópálya-matricát vagy parkolójegyet.
A Telenornál úgy vélik, nekik nincs ezzel kapcsolatos teendőjük, hisz a mobilfizetési szolgáltatásukat az FHB Nyrt.-vel közösen végzik – mondta Drozdy Győző, a Telenor Magyarország stratégiai tanácsadója.
A pénzforgalmi szolgáltatásokra vonatkozó törvénynek felmerült olyan értelmezése is, amelynek alapján a mobilvásárlási szolgáltatások is pénzforgalmi szolgáltatásnak minősülnének, azonban a mobilszolgáltatók szerint ez a felvetés a mobilvásárlási szolgáltatások mögötti szerződéses konstrukció ismeretének hiányán alapul, mivel azok – megítélésük szerint – tényleges jogi tartalmuk, jellegük alapján nem minősíthetők pénzforgalmi szolgáltatásnak.
A Vodafone Magyarország szerint szolgáltatásokkal kapcsolatos kockázatok minimálisnál is kisebb mértékűek, így messze nem is indokolnák, hogy a törvény előírásai a mobilvásárlási szolgáltatásokra is vonatkozzanak.
A hazai mobilszolgáltatók, köztük a Magyar Telekom – a PSZÁF által is ismert – álláspontja szerint a mobilvásárlás szolgáltatás nem pénzforgalmi szolgáltatás, így ez irányú tevékenységük mind jelenleg, mind a jövőben megfelel a jogszabályi előírásoknak – válaszolta lapunknak a Magyar Telekom pr-igazgatósága.
Az előbbi megállapításokon osztozik a Telenor is, Drozdy Győző véleménye szerint a mobilvásárlás azért sem pénzforgalmi szolgáltatás, mert a virtuális autópálya-matrica, a parkolójegy vagy a lottószelvények értékesítése során a mobiltelefoncégek viszonteladóként járnak el, az ügyfeleket ők szolgálják ki, azok hozzájuk fordulhatnak reklamációval.
A terméket tehát a Telenor adja el a vevőnek, aki neki fizet, itt a jogügylet a Telenor és a vevő között jön létre, míg az előző körbe sorolt fizetési szolgáltatásnál nem a távközlési cégnek fizet a vevő.
Ezeket a mobilvásárlásokat a cégek májustól is mindenféle teendő nélkül végezhetik, nem kell hozzá pénzintézeti engedély – tette hozzá Drozdy Győző, aki kiemelte, hogy nagyon népszerű szolgáltatásról van szó, a tranzakciók száma évente 50 százalékkal nő, tavaly 2,5 millió ilyen ügyletet hajtottak végre az ügyfelek.
A három társaságnál ez összesen 8,3 millió volt. A Vodafone szerint is változatlanul jogszerűen végezhetőek jelenleg és a májustól hatályos jogszabályok alapján is a mobilvásárlási szolgáltatások.
Amennyiben az illetékes hatóság megkövetelné a pénzforgalmi szolgáltatóvá válást a mobilszolgáltatóktól, az nagymértékben megnehezítené a szolgáltatás nyújtását és különösen azok további terjedését.
Ez – azon túl, hogy a mobilszolgáltatók profiljától meglehetősen idegen tevékenység végzésére és annak adminisztrációjára kényszerítené a szolgáltatókat – a felhasználók számára is megnehezítené és meg is drágítaná a szolgáltatás igénybevételét.