Magyarországon a GKIeNET felmérése szerint 2008-ban az interneten keresztül értékesítő kiskereskedelmi boltok forgalma elérte a 63 milliárd forintot, ami a teljes kiskereskedelmi forgalom egy százaléka. A korábbi évekhez képest a kiskereskedelmen belül jelentősen emelkedett az online értékesítés szerepe. A boltok várakozásai és a GKIeNET becslései alapján az évek óta tartó dinamikus növekedés 2009-ben is folytatódik, év végére elérve a 95 milliárd forintos forgalmat.#img1#
Becslésünk alapján 2008-ban az online kiskereskedelmi boltok közel felének az éves nettó árbevétele nem érte el az 5 millió forintot. Igaz ez az arány magasnak mondható, ugyanakkor jelentős javulást mutat, hiszen 2-3 évvel ezelőtt, az online vásárlás fejlődésének korai szakaszában, az áruházaknak még több, mint a háromnegyede ebbe a kategóriába tartozott. Mindez jelzi, hogy a valóban életképes ötletek jó üzleti modellel sikeres vállalkozást eredményeznek, míg ennek ellenkezője csak életképtelen próbálkozás, és gyors “bezárásra” van ítélve. Fontos ugyanakkor kiemelni, hogy a forgalom 80%-át továbbra is körülbelül a 20 legnagyobb webbolt generálja.
Fizetési szokások
Az internetes vásárlás elterjedésének változatlanul az egyik legfőbb akadálya a fogyasztói bizalom hiánya. A vásárlók nem szívesen fizetnek előre olyan javakért, amelyeket csak a képernyőjükön láttak. Ezt támasztja alá a GKIeNET felmérése is, miszerint a 2008-ban történt vásárlások 92%-ában utánvétes fizetést választottak a felhasználók – ebből 47% volt futárszolgálatos és mindössze 1% a postai utánvét. Az esetek 44%-ában a helyszínen készpénzzel fizettek a megrendelők, mindössze 5% választotta a banki átutalást és csak 3% az online bankkártyás fizetési lehetőséget. A mobiltelefon segítségével (SMS küldésével) történő fizetés egyik válaszoló webáruháznál sem fordult elő, míg az egyéb kategóriában a csekkel (készpénzes átutalási megbízással) való kiegyenlítést a tranzakciók elhanyagolható hányadában említették.
Az elmúlt évek tapasztalatai azt mutatják, hogy az online (akár bankkártyás, akár átutalásos) fizetéssel szemben egyáltalán nem nő a bizalom. A kiszállítási árak emelkedése a futárszolgáltatások súlyának csökkenését eredményezik, miközben személyes átvétel a vásárlások még mindig közel felében történik.#img2#
Választott kézbesítési mód
Az online áruházak számára problémát jelent a kiszállítás módjának megválasztása, mivel vásárlóik bizalma nagymértékben függ az áru sikeres és gyors megérkezésétől. Ennek érdekében a legtöbb webáruház több kiszállítási alternatívát biztosít vásárlói számára.
2008-ban a megrendelt áruk “kiszállítása” jellemzően két módon valósult meg: egyrészt a vásárlások 47%-ánál valamely futárszolgálat közreműködésével, másrészt a tranzakciók 45%-ánál személyes helyszíni átvétel történt. Az értékesítést végző cégek alkalmazottai intézték a kiszállítások 6%-át, míg a Magyar Posta részesedése mindössze 2% volt. Mindez jól tükrözi az üzletek és a fogyasztók szállítási alternatívákkal szembeni minőségi/gyorsasági, illetve megbízhatósági véleményét.#img3#
Fontos megemlíteni, hogy a tranzakciók számát tekintve az internetes ételvásárlás jelentős súllyal bír és a vásárlás legtöbb esetben közvetítő cégen keresztül történik. A tényleges kiszállítást túlnyomó részben a kiválasztott vendéglátóegység alkalmazottai végzik, csekély számú esetben fordul elő a személyes átvétel és a futárszolgálat igénybevétele. Az ételszállítók által generált nagyszámú tranzakció torzító hatása miatt a fenti adatok ezen értékeket nem tartalmazzák.
Az elmúlt évek során egyértelműen erősödött a személyes átvétel szerepe, míg a Magyar Posta által végzett kiszállítások súlya a korábbi alacsony érték ellenére tovább romlott.
Online aukciós piacterek
A kereskedők és a végfelhasználók közötti áruforgalmon kívül (B2C) az elektronikus kereskedelem egy másik, egyre elterjedtebb formája a lakosság körében történő kereskedelem (B2C), amihez az úgynevezett online aukciós piacterek jelentik a legjobb közvetítői felületet. Ugyanakkor számos “kiskereskedő” is saját online bolt nyitása helyett ezen aukciós oldalakat választja termékeinek értékesítése során.
A Vatera.hu és a Teszvesz.hu Magyarország két vezető online aukciós piactere (C2C és B2C), 2008-ban a rajtuk átmenő forgalom értéke megközelítette a 15 milliárd forintot (bevételt csak a közvetítés alapján számlázott jutalék hoz a cég számára), s továbbra is várható a dinamikus bővülés.
