Mire használják a tanárok a számítógépet?

A kutatók ügyeltek az egyensúlyra a vidéki és fővárosi, kezdő és gyakorlott pedagógus illetve a különböző évfolyamokon oktatók arányait tekintve.  A megkérdezettek 15%-a tanít 5 éve vagy rövidebb ideje, 11 százaléka több mint 30 esztendeje, a többiek pedig 6-30 éve oktatnak. A pedagóguspálya valódi képének megfelelően: 72% nő és 28% férfi töltötte ki a kérdőíveket. Fontos kiemelni, hogy a megkérdezettek mindössze 12 százaléka oktat informatikát, vagy számítástechnikai szaktárgyat.

Az egyik kulcskérdés az volt: mire és milyen gyakran használ számítógépet a tanár munkájában. A válaszadók közül 10-ből 9-en internetes adatgyűjtéssel készülnek az órákra.  A használatot illetően az internethasználat viszi a prímet: az órákra történő felkészüléshez tíz pedagógusból kilenc több-kevesebb rendszerességgel az internetet veszi igénybe információgyűjtés céljából; közel kétharmaduk a felkészülés 20-40 százalékában vagy annál is gyakrabban.

Háromnegyedük prezentációk, képek, filmek bemutatására is használja a számítógépet az órán, és míg csak alig több mint felük keres információt az óra alatt. Az online tesztek kitöltetése kullog a sor végén: az oktatók alig negyede él  még csak ezzel a lehetőséggel.

Érdemes megjegyezni: az informatikatanárok átlagosan ugyanúgy sőt, esetenként kevesebbszer használják az említett célokra a számítógépet, az internetet mint más tárgyakat tanító kollégáik.

A tanítással eltöltött évek száma szerinti összehasonlítás érdekes eredményeket mutat. A legfeljebb 10 éve és a több mint 30 éve tanítók internethasználatában például nincs olyan jelentős eltérés mint sokan feltételeznék (33 illetve 21 százalékuk tanórái közel felénél használja), és a más jellegű számítógép- és internethasználat terén sem kiugróan nagy a különbség. A fiatalabbak természetesen gyakrabban veszik igénybe e lehetőségeket, de idősebb kollégáiknak sincs szégyenkezni valójuk. A felmérés szerint nincs releváns eltérés, a férfi és női tanárok aktivitása terén.

Kissé árnyaltabb a kép, amikor a fővárosi és a vidéki intézmények pedagógusait hasonlítjuk össze. Érdekes, hogy míg a vidéken élők már csak 8 százaléka nem használ egyáltalán internetet, a budapestiek esetében ez az arány kétszer ekkora.

Hasonló a helyzet az órai vetítések, multimédiás bemutatók használatában, és a prezentációk, képek, animációk, filmek készítésében is: a budapesti tanárok vannak alapos hátrányban. Lényegében csak az online teszteknél “vezetnek” a fővárosi pedagógusok, de láthattuk fentebb, hogy e téren még gyerekcipőben jár az egész magyar oktatás.

Roppant figyelemreméltó a számítógép-, internet- és e-mail használat 2005 és 2009 közötti összehasonlítása. A pedagógusok közül például négy éve 63, ma 84 százalék használ rendszeresen számítógépet, 51 illetve 78 százalékuk használja az internetet és 52 százalékról 73-ra növekedett azok száma, akik rendszeresen kommunikálnak elektronikus levélben. Átlagban tehát mintegy harmadával-felével több magyar tanár él a számítástechnika és a világháló adta lehetőségekkel mint négy évvel ezelőtt, és a számítógépet döntő többségben a tanítás során is használják.

A számítógép és az internet iskolai használatáról szóló átfogó felmérés az ország 264 érettségit adó középiskolájának mintegy 2200 pedagógusa megkérdezésével készült – adta hírül az Interaktív Oktatástechnika Portál.