Teszt: Nokia X7 – férfiasan tökéletlen

Külsőségek

A Nokia X7 a megszokott, újrahasznosított, sötétkék színű, abszolút ingerszegény, téglatest alakú dobozban várja a kicsomagolását, melyen az egyetlen figyelemfelkeltő a készülék 1:1 méretarányú fotója. Miután a dobozon túl sok időzni való nincs is, lássuk mit kapunk az alapcsomagban: Nokia X7-00 telefonkészülék (+ akkumulátor), hálózati töltő, USB kábel, sztereó WH-701 fülhallgató, és üzembehelyezési útmutató. Memóriakártya nincsen, illetve pontosabban külön csomagolva nincsen, mivel a 8GB kapacitású microSDHC eleve beépítésre került a készülékbe.

Megszemlélhettük már magán a dobozon is, de így kézbe fogva még nyilvánvalóbb, hogy a Nokia X7 nem kicsi telefon, 119,7 x 62,8 x 11,9 mm ad otthont a 4” méretű kijelzőnek, összesen pedig 146 grammot nyom, ami érezhető mértékben terheli tenyerünket

A Nokia X7 kétségkívül különleges megjelenést kapott, és bár elcsépelt a közhely, hogy valaminek a formája megosztja a közvéleményt, itt a tetszik és nem tetszik viszonylatnál jóval messzebb áll a két vélemény, konkrétan a „nagyon vagány” és „nagyon gagyi” végpontokon.

Ezt a figyelemfelkeltő hatást a készülék mindkét tengelyre szimmetrikus alakjával, gömbölyített hátlapjával, és rácsokat imitáló lecsapott sarkaival éri el, – melyek ne tévesszenek meg senkit, nem rejtenek hangszórókat, – érdekes kombinációját adva az íves és szögletes vonalaknak.

A telefon előlapján egyetlen, a menü gomb kapott helyet, a hívás fogadása és bontása nem, csak a hangerőszabályzó, a kamera és a ki- bekapcsoló kapott dedikált gombot.

A hátlap házilag, pl. akkumulátor cseréhez nem leszerelhető, a SIM-kártya és külső memóriakártya egy érdekes sínes rekesszel csúsztatható a telefonba, melyek a burkolata teljesen a házba simul. A készülék így jól összeszerelt szépen és egységesen burkolt benyomást kelt, egészen amíg rá nem pillantunk a tetejére, mert a süllyesztett gombok és kártyafiókok mellett furcsa a fedelet nélkülöző, szabadon hagyott USB csatlakozó.

Műszaki tartalom

A Nokia X7 pontos specifikációja megtalálható a gyártó hivatalos oldalán.

A paramétereket tallózva talán a mindenkit érdeklő: 4” 640×360 felbontású OLED kijelző, kapacitív érintőképernyő, gyorsulásmérő, környezetifény-érzékelő, 8 megapixeles kettős LED-vakuval ellátott kamera. Memóriából beépítve 8 GB-ot kapunk, melyet maximum 32 GB microSD kártyával bővíthetünk. Adatkommunikációhoz max. 10,2 Mbps HSDPA, b/g/n WLAN és Bluetooth 3.0 lehet segítségünkre, ha pedig navigációra is szükségünk van, a beépített GPS-re támaszkodhatunk.

A fenti listában (és a teljes funkcionalitást tartalmazó gyártói oldalon) igazából semmi újat nem találunk, ami ne lenne elvárható a Nokia X7-től, sokkal érdekesebb, hogy a 4” méretű kijelzőből más gyártók már rég nem csak 640×360, hanem ennél nagyobb felbontást hoznak ki ebben a szegmensben. Amíg pl. a 3,5” kijelzőn is bőven szép képet ad a felbontáshoz kapcsolódó pixelméret, addig 4” esetében, ha nem épp a menüben bóklászunk, hanem multimédia tartalmat tekintünk meg, már meglehet a hiányérzetünk.

Funkcionalitás

A Nokia X7 a Symbian felújított, Anna kódnevű verzióját futtatja, mely a korábbi Symbianoknál szebb, jobb, stílusosabb, könnyebben kezelhető – szól a Nokia marketing szöveg, ami egyébként tényleg igaz. A hivatalosan gyorsnak minősített böngésző kivételével, – ami valójában nem gyors, de természetesen szerencsére használhatunk helyette mást is – teljesen rendben van a rendszer. Tartalmaz mindent, ami kellhet, pl. naptár, e-mail kliens, böngésző, médialejátszó, közösségi oldalak támogatása, ingyenes navigációs szoftver, irodai programcsomag, WebTV, és még megannyi előretelepített dologot, de ha valami mégis hiányozna, biztosan találunk akár ingyenes megoldást rá a Nokia OVI Áruházában.

Ilyen képeket készít:

A Symbian tehát teljesen rendben van, nem lesz hiányérzetünk Annával és ezen a téren az X7-tel kapcsolatban.

Használat és ergonómia

A szoftveres dolgokkal ellentétben akadnak azonban problémáink a fizikai megoldásokkal.

Tényleg különleges az íves hátlap, de a fogása nem az igazi. Egyrészt a kijelző keretén kívül  nincs más, amit beszélgetés közben markolhatunk, – márpedig olyan élek hiányában, amik természetes módon megtámaszkodnak a tenyerünkben igenis markolnunk kell, – másrészt az ívbe simuló dedikált gombok (hangerő és kamera) is elvéreztek a dizájn oltárán, nem állnak kézre sehogyan sem. Valószínűleg ugyancsak a gömbölyített hátlap számlájára írható, hogy a billentyűzár gombja a telefon tetején kapott helyet, mely egy ekkora méretű készülék esetében szintén nehezen használható anélkül, hogy kétkezesre ne vennénk a figurát, vagy egy ügyes technikát ne dolgoznánk ki, amivel az amúgy említetten nem túl jól eltalált fogású X7-et nem ejtjük el séta közben, mikor le szeretnénk zárni a képernyőt, mielőtt zsebre vágjuk a telefont.

Ilyen videókat készít:

A gombokkal kapcsolatos eddigi csalódásokat fokozza, hogy bár a menü gomb – mondjuk nehéz is lenne elrontani, de láttunk már ilyet – az egyetlen, ami jól pozícionált lenne, de nem kapott semmilyen jelzőfényt, ami további hiányérzetet kelt.

Összegzés

A Nokia X7 nem rossz készülék, de őszintén szólva nem is túl jó. Ergonómiailag vannak fenntartásaink, és műszakilag sem nagy durranás, sőt ebben az árszegmensben más gyártókénál talán gyengébb termék. Nem érezzük benne, hogy ez egy olyan telefon lenne, amit gazdája évekig oly nagy megelégedéssel használna, hogy fel sem merülne benne a lecserélés gondolata. Ár-érték arányt tekintve szintén nem ajánlott (jelenleg kb. 100 eFt), és ehhez a megállapításhoz nem is kell eltávolodnunk a Nokiától, elég csak a korábban tesztelt remek Nokia C7 típusra gondolnunk ellenpontként.

Mi az, ami mégis eladhatja? A kétségkívül különleges forma, és a magasra pozícionált ára, ami az X7 tulajdonosokat ugyanakkor megnyugtathatja, hogy nem egy tucat telefont birtokolnak.