Cyberrendőrség Iránban

Internetes bűnözés – a perzsa ország újonnan felállítandó rendőrségi részlegének hivatalosan ezzel kell majd foglalkoznia. Nem meglepő az egység felállítása, hiszen szerte a világon alkalmaznak „cyberrészleget” a bűnüldöző szervek, ahogy a szervezett bűnözők egyre nagyobb része költözik át az Internetre. Ám az iráni cyberrendőrség hatáskörének átböngészésével kiderül, hogy van egy kis csavar a dologban.

A közösségi hálózatokat is megfigyelő bűnüldöző szervnek ugyanis a kémkedés és a lázadások felderítése is feladatául van kitűzve. Az Esmaeil Ahmadi Moghaddam vezette rendőrség azt várja a részlegtől, hogy az hatékonyan tud majd fellépni a jelenlegi, főpapság uralma alatt álló rendszert kritizálók ellenében. Még erősen él ugyanis a 2009-es választások tapasztalata a rendőrségben, amikor Mahmud Ahmadinedzsád elnöki újraválasztását követően zavargások törtek ki az országban. Ezek javát olyan online közösségi hálózatokon szervezték, mint például a Facebook vagy a Twitter.

^{Ahmadinedzsád ellen tüntető irániak}

És nem csak az akkori események indokolták a cyberrendőrség minél hamarabbi létrehozását. Az elmúlt hetekben a hosszú ideje békésnek és biztonságosnak számító Tunéziában tört ki gyakorlatilag forradalom a Zine el-Abidine ben Ali vezette kormányzat ellen, melynek eredményeként a köztársasági elnök kénytelen volt elmenekülni az észak-afrikai országból. Az itteni sikereket látva a napokban megmozdult Egyiptom lakossága is, hogy a szintén évtizedek óta hatalmon levő Hoszni Mubarak elnök hatalmát megdöntse (a tüntetések időközben átterjedtek Jemenre is). Ezek közös jellemzője, hogy a tiltakozó meneteket Facebookon szervezték.

^{Tüntetés Tunéziában…}

^{…és Egyiptomban}

Visszakanyarodva Iránhoz: a közép-ázsiai országban nem riadnak meg a keményebb eszközök alkalmazásától, ha a jelenlegi vezetés biztonságát veszélyeztetni érzi. Előfordult már, hogy egyszerűen letiltották a mobiltelefonos hálózat működését, megakadályozandó a lázongók közötti információtovábbítást. Mivel azonban a Facebook felett nincs hatalma az iráni kormányzatnak, kénytelen ahhoz alkalmazkodva cyberrendőrséget létrehozni.

De nem csak saját belső ellenzékétől kell tartania a regionális nagyhatalmi szerepre törekvő országnak. Amint arról mi is beszámoltunk, tavaly egy izraeli fejlesztésű digitális féreg, a Stuxnet térdre kényszerítette az ország urándúsításhoz kapcsolt számítógépes rendszerét, hosszú hónapokkal vetve vissza annak kutatását. A zsidó állam (és egyes vélemények szerint a történteket hallgatólagosan támogató USA) ugyanis attól tart, hogy az atomenergiát nem csak békés célokra használná fel Irán, hanem általa pusztító támadást indítana a Földközi-tenger keleti végében alig 60 éve (újra)létrejött országra.