27 százalékkal több új lakás épült tavalyhoz képest

Az év eleje óta tartó folyamatos növekedés ellenére az idei első kilenc hónapban épített 5168 lakás mindössze 25 százaléka a válságot megelőző 2008-as esztendő első három negyedévében használatba vett lakások számának. Az összes lakás fele Közép-Magyarországon épült fel, ezenkívül csak Győr-Moson-Sopron megyében figyelhető meg nagyobb arányú építési tevékenység: itt megközelítette a 700-at a használatba vett a lakások száma, és több lakás építését tervezik, mint a fővárosban vagy Pest megyében – tette hozzá a KSH.

2013 első kilenc hónapjával összevetve idén eddig 9 százalékkal kevesebb lakás épült a megyei jogú városokban és 44, illetve 56 százalékkal több a kisebb városokban és a községekben. Budapesten ugyanekkor 31 százalékkal nőtt az átadott lakások száma.

Budapesten 1474, Győrben 245 lakás épült, emellett csak Debrecenben és Siófokon vettek 100-nál több új lakást használatba. Észak-Magyarországon, Dél-Alföldön és Észak-Alföldön a lakásépítés csökkent, az előző év azonos időszaki 59, 70, valamint 98 százalékára.

Az év első kilenc hónapjában kiadott 6947 új lakásépítési engedély száma 34 százalékkal meghaladja a használatba vett lakásokét, és 30 százalékkal több, mint a megelőző év azonos időszakában. Minden településtípusban és minden régióban több lakás építését tervezik a megelőző év azonos időszakához képest. Az összes engedély 36 százalékát Közép-Magyarországon, 29 százalékát Nyugat-Dunántúlon adták ki. A Győr-Moson-Sopron megyében mért csaknem 70 százalékos növekedés három településre koncentrálódik: Győrben 521, Rajkán 340, Sopronban 281 új lakás építését engedélyezték.

2014 első három negyedévében az építtetői kör összetétele megváltozott az egy évvel korábbihoz képest: a természetes személyek által épített lakások aránya 57-ről 61 százalékra nőtt, a vállalkozások által építetteké pedig 40-ről 38 százalékra csökkent. Ugyanakkor Budapesten az összes lakás 67 százalékát építtették vállalkozók. A tárgyidőszakban mindössze 71 lakás épült önkormányzati megbízásból.

Az új lakások építési célok szerinti megoszlását jellemzi, hogy a saját használatra épült lakások aránya 53-ról 58 százalékra nőtt, az értékesítésre épült lakásoké pedig 42-ről 39 százalékra csökkent, bérbeadásra 3 százalék épült.

Kivitelezői csoportok szerint a jogi személyiségű gazdasági társaságok a használatba vett lakások 64, az egyéni vállalkozások pedig 29 százalékát építették, az előző év azonos időszakában 63, illetve 26 százalék volt ez az arány.

Az újonnan épült lakóépületek között az új családi házak aránya 58, a többszintes, többlakásos épületeké 38, a lakóparki lakásoké változatlanul 2 százalék volt.

Az első három negyedévben a használatba vett lakások átlagos alapterülete 102 négyzetméter volt, gyakorlatilag ugyanannyi, mint egy évvel korábban. A 100 négyzetméteresnél nagyobb lakások aránya 41 százalékot tesz ki, akárcsak az előző év azonos időszakában, és a 60 négyzetméter alatti lakások aránya is közel változatlan maradt.

A vizsgált időszakban 858 lakás szűnt meg, ebből 183 önkormányzati tulajdonú volt. 148 üdülőépületben 195 üdülőegységet építettek, és 211 üdülőépületben 296 üdülőegységre adtak ki építési engedélyt. A használatba vett üdülőegységek száma 23, az engedélyezetteké 57 százalékkal nőtt az előző év első kilenc hónapjához képest. Az új üdülők átlagos alapterülete 91 négyzetméter, 3 négyzetméterrel nagyobb, mint az előző év ugyanezen időszakában.

A kiadott új építési engedélyek alapján 3826 lakóépület és 3889 nem lakóépület építését tervezik, ez rendre 13, illetve 2 százalékos növekedést jelent. A nem lakóépületek közül 16 százalékkal nőtt az ipari épületekre kiadott engedélyek száma, ugyanakkor a mezőgazdasági és a kereskedelmi épületekre kiadott engedélyeké 24, illetve 17 százalékkal csökkent – írja a KSH.