E-gazdaság
Évi több tízmilliót spórolhatnak a cégek a rehabilitációs átvilágítással
A munkavállalók demográfiai összetételétől függően egy rehabilitációs átvilágítás során a dolgozók 1,5-6 százalékáról szokott kiderülni, hogy tartós betegséggel élő személyként ő maga SZJA-kedvezményre, míg az őt alkalmazó társaság esetleg a rehabilitációs hozzájárulás megtartására jogosult – derül ki a Trenkwalder szakértői által elvégzett vizsgálatokból. Nem kevés összegről van szó, egy megváltozott munkaképességű dolgozóval ugyanis a munkáltató évente 964 500 forintot spórolhat meg. A kedvezmény olyan, növekvő számban jelentkező betegségek után is járhat, mint a szövődményekkel járó cukorbetegség vagy a Crohn-betegség.
Minden társaság, amely 25 főnél nagyobb létszámmal működik, ám az általa foglalkoztatott megváltozott munkaképességű személyek száma nem éri el a teljes állomány 5 százalékát, a hiányzó létszám után fejenként évi 964 500 forintot köteles rehabilitációs hozzájárulás címén az állam számára fizetni. Ez az összeg, illetve annak jelentős része a tapasztalatok szerint megspórolható egy, a meglévő munkavállalók között végzett rehabilitációs audit elvégzésével.
„Tapasztalataink azt mutatják, hogy egy ilyen audit során az állomány összetételétől függően a munkatársak akár több mint 5 százalékáról is kiderülhet olyan tartós egészségügyi probléma, amely őt és cégét is kedvezményekre jogosíthatja – magyarázza Balog Lajos, a Trenkwalder Rehabilitációs üzletágának vezetője. – Ez a mérték már a befizetett teljes rehabilitációs hozzájárulás teljes összegének megtakarítására elegendő. Előfordulhat, hogy bár a munkavállaló és a munkáltató is ismerik a problémát, de azért nem élnek a jogszabály által biztosított lehetőségekkel, mert nincsenek tisztában azzal, hogy ez milyen jelentős kedvezményeket biztosíthat számukra.”
A munkavállaló ilyen esetben az érvényes havi minimálbér 5 százalékának megfelelő összeget vonhat le az összevont szja-adóalap adójából. Fontos tudni, hogy a kedvezmény visszamenőlegesen is jár a fogyatékosság vagy a betegség diagnosztizálásának napjától kezdve, 5 évre visszamenőleg.
A leggyakoribb egészségügyi problémák
A rehabilitációs átvilágítások során a leggyakrabban mozgásszervi, illetve keringési betegségek meglétére derül fény, de egyre gyakoribb az olyan problémák beazonosítása is, mint a cukorbetegség, különféle immunbetegségek, vagy éppen a Crohn-betegség. Ezekről gyakran az érintettek sem tudják, milyen anyagi támogatásra jogosítanak.
„A rehabilitációs auditokban rejlő országos potenciált jól mutatja, hogy miközben 2013-ban a munkáltatók csupán 67 ezer fő után igényelték vissza a rehabilitációs hozzájárulást, a megváltozott munkaképességűek száma jelenleg 700-750 ezer főre tehető. Eközben egy néhány évvel ezelőtti dolgozói egészségfelmérés szerint másfél millió aktív korú lakos jelezte, hogy tartós, legalább hat hónapja fennálló betegséggel rendelkezik” – mutat rá a Trenkwalder rehabilitációs szakértője.
