Balogh László hozzátette: döntően az üzemanyagárak emelkedése és részben az élelmiszerek, elsődlegesen az idényjellegű élelmiszerek árának emelkedése miatt lépett át az eddigi, 8 egymást követő hónapra jellemző negatív tartományból az infláció a pozitív tartományba. Az árindex azonban még mindig nagyon alacsony, a fogyasztók rendelkezésre álló jövedelme változatlanul magasnak számít, ami a fogyasztást serkenti – tette hozzá. Balogh László elmondta: májusban már kikerültek a bázisból a harmadik rezsicsökkentésnek azok az elemei, amelyek sokáig lefelé húzták az inflációt. Kitért arra, hogy az olajárak jelenlegi szintje a két évvel ezelőttihez képest továbbra is alacsony, ami lényeges árcsökkentő tényező.
Kiemelte azt is, hogy legalább 40 éve nem volt ilyen alacsony az infláció szintje, ami a háztartások és a vállalkozások számára is kiszámíthatóvá teszi a tervezést.
Az NGM keddi közleményében kiemelte, hogy a pozitívvá váló infláció mögött az üzemanyagárak átmeneti korrekciója, a harmadik rezsicsökkentés hatásának részleges kikerülése a bázisból, valamint a jövedéki adó emelése miatt a dohánytermékek árának növekedése áll.
A magyar gazdaságot továbbra is mérsékelt inflációs környezet jellemzi, amit főként külső tényezők okoznak, mint az olajáresés és az Európából érkező dezinflációs hatás – írták.
A vállalkozások számára a mérsékelt inflációs környezet növeli a kiszámíthatóságot. Az alacsony infláció lehetővé teszi a hozamok csökkenését, ezzel könnyíti a cégek és az új beruházások finanszírozását, ami végül szintén a gazdaság bővülését vonja maga után – hangsúlyozta az NGM.
A minisztérium a következő hónapokban a májusi indexhez hasonló mértékű pozitív inflációt vár, a konvergenciaprogram előrejelzésének megfelelően. Ez a dohánytermékek további drágulására, az élénkülő belső keresletre és az elektronikus közúti áruforgalom ellenőrző rendszer (ekáer) piactisztító hatására vezethető vissza – közölte az NGM.
Forrás: MTI