Egyre többet keresnek a kölcsönzött munkavállalók

Tavaly csaknem 104 ezer munkavállalónak volt munkajogi kapcsolata munkaerő-kölcsönzőkkel, vagyis 2010 óta folyamatos ingadozásokkal, de stabilan a 100 ezres szint felett alakul azok száma, akik ily módon találják meg helyüket a munkaerőpiacon. A kölcsönzött munkavállalók havi bruttó átlagkeresete megközelítette a 163 ezer forintot, ami 60 százalékkal magasabb az aktuális időszak minimálbér-szintjénél. A kölcsönzött alkalmazottak több mint negyede 25 év alatti, jelentős többségük pályakezdőként szerzi meg ily módon első tapasztalatait a munka világában. A Trenkwalder idei első féléves tapasztalatai alapján az idei évben ismét elérheti a 120 ezres szintet a kölcsönzött dolgozók létszáma országos szinten.

Főként fizikai munkakörökben

A Nemzetgazdasági Minisztérium statisztikái szerint munkaerő-kölcsönzés továbbra is a fizikai munkakörökben jellemző foglalkoztatási forma: a kölcsönzöttek 88,5 százaléka főként betanított és szakmunkát végez, ők elsősorban a feldolgozóiparban (ezen belül is elsősorban: elektronikai, optikai termékek gyártása, járműgyártás, fémalapanyag- és fémfeldolgozás) kaptak munkát. A szellemi foglalkoztatottak elsősorban az adminisztratív (ügyintézői, ügyviteli) szolgáltatások területén látnak el feladatokat. A túlnyomó többséget (87,5 százalék) – ellentétben a közhiedelemmel – teljes munkaidőben alkalmazzák.

Gyorsan növekvő bérszint

„A kereseti lehetőségek is egyre vonzóbbak a kölcsönzésben: az átlagos bruttó havi jövedelem átlaga 2014-ben elérte a 163 ezer forintot, ami a tavalyi minimálbérnél 60 százalékkal volt magasabb – hangsúlyozza Fehér Tamás, a Trenkwalder ügyvezetője. – Sok állásra ma nehezebb jó szakembert találni, mint egy éve, ennek is köszönhető, hogy a munkaerő-kölcsönzőknél elérhető átlagbér egy év alatt több mint 10 százalékot emelkedett.”

Belépési pont a munkaerő-piacra

A munkaerő-kölcsönzésnek komoly szerepe van abban, hogy azok a munkavállalók is részt vehessenek a foglalkoztatásban, akiknek másképpen nem sikerül elhelyezkedniük, ám a közmunkát nem akarják választani. A kölcsönzött munkavállaló 26 százaléka 25 év alatti, ám közel 13 százalékuk az 50 év feletti korosztályból kerül ki, akik közül sokaknak szintén ez az egyetlen lehetőség arra, hogy megfelelő állást találjanak. Ez a szektor fontos belépőpont a „hagyományos” munkaerő-piacra is: a tavalyi 104 ezer kölcsönzött munkavállaló 24,1 százalékát a foglalkoztatók időközben saját állományba vették át, lehetővé téve a cégen belül további karrier építésének lehetőségét.

Míg 2009-ben a gazdasági válság hatására a kölcsönzött munkavállalók száma alig haladta meg a 79 ezret, a 2010-es években a kölcsönzött munkavállalók száma már folyamatosan 100 ezer felett alakult. Az idei év első felében a Trenkwalder már korábban is meglévő ügyfélköre átlagosan 15 százalékkal több munkaerőt kölcsönzött, és a várakozások legalább ekkora növekedést vetítenek előre a következő félévre is. További kedvező tendencia, hogy a szezonális foglalkoztatás időszaka egyre jobban megnyúlik, és egyre több kölcsönzött munkavállaló folyamatosan állásban marad. Ennek hatására a kölcsönzött munkavállalók száma az idei év végére ismét elérheti a 2013-ban tapasztalt 120 ezres szintet.

A legnagyobbak fedik le a piac kétharmadát

Magyarországon mintegy ezer munkaerő-kölcsönzéssel foglalkozó céget tartanak nyilván, ám a piac erősen koncentrált: a teljes piac tavalyi nettó árbevételének (137 milliárd forint) kétharmadán a legnagyobb tíz munkaerő-kölcsönző vállalkozás, mintegy 40 százalékán a lista élén álló három szereplő (Trenkwalder, Prohumán, Addeco) osztozott.