Magyarországon a pénzintézetek vagy megújulnak, vagy elbuknak.

2019. július 1-jén indul az azonnali fizetés Magyarországon, a hét mind a 7 napján, a nap 24 órájában működni fog, a megbízástól számított 5 másodpercen belül zajlik – ismertette a Portfolio Pénzügyi IT konferenciáján Bartha Lajos MNB-igazgató.

• 2012 óta 2 óra, 2015 óta 1-1,5 óra alatt ér át a pénzünk, most azonban nem egyszerűen arról van szó, hogy ez utóbbit egy-két másodpercre csökkentik, nagyobb lépés lesz ennél.
• Több országban önkéntes a csatlakozás az azonnal fizetéshez, Magyarországon azonban kötelező lesz a bankok számára, ugyanis más rendszer nem lesz, csak azonnali átutalásokat lehet majd teljesíteni.
• 2016 tavaszán egy 150 oldalas koncepciót osztottak meg erről az érintetti körrel, konzultáltak velük, 2016 végén pedig közzétettek ez alapján egy modellt arról, hogy fog kinézni nálunk az azonnali fizetés. 2017 márciusában arról is döntött az MNB, hogy a GIRO Zrt. igénybevételével a jegybank építi ki az infrastruktúrát.
• 2019. július 1-jén fog megtörténni Magyarországon az MNB tervei szerint az első azonnali fizetés, 7×24-es működés lesz az év minden napján. Minden 10 millió forint alatti belföldi egyedi forint átutalásnak maximum 5 másodpercen belül kell megtörténnie a fizetési megbízás és a fogadó fél számlájára való érkezés között.
• Nem kell minden fizetési helyzetben megjegyezni a számlaszámot, elegendő lesz a mobilszám, e-mail cím, és kezdetben az adószám ismerete, az MNB további másodlagos azonosítók bevezetését tervezi.
• Lesznek arra előírások, hogy kinek milyen üzenetet kell majd visszaküldenie a lebonyolításról – lehet ez pozitív, pl. megkapta a fél a pénzt, a sikertelenségről pedig negatív üzenetet kell visszaküldeni a kezdeményezőnek.
• Az elszámolás és a kiegyenlítés folyamata nem válik el egymástól, egyszerre fog megvalósulni a GIRO Zrt.-nél. A likviditásnak folyamatosan rendelkezésre kell állnia a bankoknál, akár 4 napos hétvégeken is. A treasuryknek ezért jól fel kell készülniük arra, hogy a megfelelő likviditás mindig rendelkezésre álljon.
• Az MNB korábbi tanulmánya alapján közel 100 milliárd forintot lehetne megspórolni egy fejlettebb pénzforgalommal, az évi 3,3 milliárd db készpénzes tranzakció jelentős részét elektronikussá lehetne alakítani, jócskán csökkentve annak társadalmi költségeit.
• Nőne ezáltal a magyar bankrendszer és a gazdaság nemzetközi versenyképessége, egyszerűbb és gyorsabb lesz a fizetés a fogyasztók és a vállalatok számára is. Sokkal egyszerűbb adatbeviteli csatornákon lehet tranzakciót kezdeményezni, és a fizetési helyzetek sokkal szélesebb körében (pl. nagy értékű ingóságok adásvételénél) lesz lehetőség elektronikus fizetésre.
• Nemcsak fizetési, hanem egyéb (fizetéshez kapcsolódó, pl. törzsvásárlói programmal kapcsolatos) üzeneteket is lehet majd küldeni a központi rendszeren keresztül.
• A PSD2 EU-s direktíva miatt a bankok az azonnali fizetéstől függetlenül is fokozott versennyel szembesülnek, az újonnan megjelenő szereplők kisebb belépési korláttal léphetnek piacra.
• Középtávon a jelenlegi 870 millió elektronikus fizetési tranzakció duplázása is reális az MNB szerint.
• Az MNB országos projektet indított az azonnali átutalás megvalósítására, év végéig megjelenhetnek a szükséges jogszabályok is. Az országos projektre projektszervezetet alakít a jegybank egy projektirányító bizottsággal, különböző munkabizottságokkal, folyamatosan “nyüstölni fogják” a bankrendszert.

A bankok már készülnek a nagy rendszercserékre

Challenger bankot építünk, ezt csinálja az MKB. Az ügyfelek változnak, és azonnali digitális szolgáltatásokat kell nekik nyújtani, ez azonban komoly feladat a bankoknak – mondta előadásában Hetényi Márk, az MKB vezérigazgató-helyettese.
A banki szektorban ma már nincs olyan szolgáltatás, amit ne tudna egy fintech cég valahol a világon adott esetben jobb színvonalon nyújtani. Ez ijesztő, ami miatt a bankoknak lépni kell. A belső fejlesztésekkel azonban az a baj, hogy nem mindig a legjobbat fejleszti a bank, ehhez nagyon sok pénz is kell, de ez is egy járható út. Viszont Hetényi szerint a legjobb megoldás, hogy fintech partnerségen keresztül bevonják a külsős tudást, és a munkavállalókat is motiváljuk ezzel.

Angliában megalakult az Open Banking Forum, ami azzal foglalkozik, hogyan lehet nyitott platformú bankokat építeni, hogy a változásokat felgyorsítsa.Az ügyfelek teljesen digitális működést kívánnak meg a bankoktól, ami azzal jár, hogy meg kell szokni, mi az, hogy moduláris bankolás, amely együttműködésekkel, megfelelő fejlesztések révén becsatornázza a partnereket.2020-ra már a banki szolgáltatások 75-80%-a digitális platformon is elérhető lesz. Az ügyfelek mobilitása egyre nagyobb lesz, és mindez az árazásra is ki fog hatni, lejjebb tolva az árakat.

Nem csak fintech cégekkel lehet egy banknak partnerségre lépni, hanem a nyitott architektúra létesítésével akár két bank is partnerségre léphet, vagy akár a blockchain technológiához hozzácsatlakozni sokkal egyszerűbb lesz. Az API nyitottság a nagyvállalati szektorban is előnyös, mivel akár a könyvelői rendszerhez, HR-rendszerhez stb. könnyen tud csatlakozni a bank, ami ügyfélakvizíciós előnyt jelenthet.

Nem félnek a magyar pénzintézetek a Google-től és az Apple-től

Egyre inkább üzleti paradigmaváltást is hoz a digitalizáció a magyar pénzintézetek számára, ennek részleteiről értekeztek Csányi Péter (OTP), Sztanó Imre (NN) és Bacsó Gergely (McKinsey).
Paradigmaváltást jelent a nagybankok számára, hogy újfajta, fintech piaci szereplőkkel kell megbirkózniuk, akik újfajta szolgáltatásokat hoznak a piacra. Az OTP vizsgálja az együttműködés formáit, és azt is, milyen versenyhátrányba hozhatják ezek a szereplők a bankokat. A sikeres modellek száma viszonylag alacsony azonban még nemzetközi szinten is. Az új fintech cégek először bekiabáltak a pálya széléről, hogy kockázati tőkét tudjanak bevonni, most azonban már ők is az együttműködési lehetőségeket keresik – mondta Csányi Péter (OTP). Vannak ötletek, amelyeket az OTP külföldről próbál behozni (Oroszországban például jó példa az OTP-nél a TouchBank), de nagy előnynek tartják, hogy nem egy külföldi tulajdonos akaratát kell követniük. A nagy ügyfélbázis előny a piactámadókkal szemben, és azt is látni kell, hogy az ügyfélbázis jelentős része még nem online, hanem személyes kapcsolat révén veszi igénybe a banki szolgáltatásokat, a leginnovatívabb szolgáltatásokat viszonylag szűk ügyfélréteg veszi igénybe. Egy banknak kiegyensúlyozott fejlesztési portfóliót kell Csányi szerint kialakítania. Hogy van-e belső ellenállás a digitális újításokkal szemben a banknál, azt válaszolta: a stratégia egyértelmű a munkaerő számára, nem a kételyek, hanem az előrehaladás szándéka dominál.

Átalakulóban van az ügyfelek elvárása, különösen a fiatal ügyfeleké, így akik nem nyitnak, le fognak maradni. Emelkedik a munkaerő elvárása is, különösen az IT-s kollégák megtartása és megszerzése egyre nehezebb, ha valaki lemarad. Végül a technológia üzleti modellváltást is hozhat bizonyos területeken. Az NN keresi ezeket az új üzleti modelleket, és ahol ígéretes lehetőséget lát, azt magához akarja ölelni – mondta Sztanó Imre (NN). Mindez sok esetben egy ökoszisztéma építéséről szól. Ebben meglesz a Google vagy Apple típusú szereplők helye is, mivel azonban szabályozott piacokról van szó, ezek nem egyedüli szereplők lesznek: együttműködésben, kapcsolatban fognak állnia a hagyományosabb piaci szereplőkkel. Arrogáns lenne persze azt gondolni, hogy mérete miatt egy nagy hazai biztosítóval semmi nem történhet, a nagy ügyfélbázis azonban mindenképpen előnyt jelent. A tehetségeket többek között úgy lehet bevonzani, hogy tiszta üzleti stratégiát folytatnak, nemcsak az ügyfelek, hanem a munkavállalók számára is vonzó projekteket visznek végig, a teljes szervezetet és a beszállítókat lefedő agilis módszertant folytatnak. A munkaerő adaptálódása az újdonságokhoz változásmenedzsmentet igényel a biztosítónál, különösen az értékesítés területén.

Bacsó Gergely (McKinsey) szerint a versenytársak megjelenése előreviszi az innovációt. Vannak emellett olyan területek, amelyek fejleszthetők az operációban, és megéri az ötleteket behozni. Vannak próbálkozások teljesen új üzleti modellek fejlesztésére is, a digitális forradalmat mindenki próbálja kihasználni. Eltérő gyakorlatok vannak a tekintetben, hogy külföldi példákat vagy hazai ötleteket követnek a cégek, a siker kulcsa általában az adott piacon és az adott piaci pozícióban releváns igények felkarolása. A nemzetközi szereplőkkel vívott küzdelemben a versenyelőny jellemzően nem a technológiában, hanem az ügyfélkapcsolatban van. A cégek szempontjából nem a miről, hanem a hogyanról szólnak inkább a beszélgetések, pl. hogyan tudják a legjobb munkaerőt megtalálni a fejlesztésekhez. A magyar pénzügyi szektornak két dologban kell észnél lennie: 1. a határon átnyúló tevékenységeknél érkező versenyre, 2. az online marketingre kell leginkább figyelniük.

Totálisan átalakulnak a bankok, de mi hajtja az innovációt?

Olyan időket élünk, amikor a digitalizáció minden iparágat áthat, és ez a folyamat ma már jóval túlmutat azon, hogy a fióki értékesítést alternatív csatornára tereljük, vagy kiiktassuk a hibákat a folyamatokból. Az sem túl gyakori, hogy az innovációs folyamatokat a jogszabályok hajtják, de ma mégis ez a helyzet: a PSD2 uniós irányelv a bankokat kinyitja, az MNB pedig az azonnali átutalási rendszer bevezetésével sarkallja innovációra a bankokat. A T-Systems ma a konferencián bejelentette, hogy a T-Systems nemrégiben stratégiai partnerségre lépett az ICON Solutions nevű céggel, amely rendelkezik egy azonnali fizetési rendszer megoldással.
Csanak Gabriella, szenior üzleti tanácsadó – Pénzintézetek üzletág, T-Systems Magyarország  bejelentette, hogy a T-Systems nemrégiben stratégiai partnerségre lépett az ICON Solutions nevű céggel, amely rendelkezik az azonnali fizetési rendszer megoldással.

A Magyarországon működő bankoknak a 2019. július 1-jei határidőre már egy kész rendszerrel kell rendelkezniük. Lehet, hogy ma futurisztikusnak tűnhet, hogy másodpercek alatt tudunk pénzt küldeni a világban, de ez az idő nagyon hamar el fog jönni, és ez mindenkinek teljesen természetes lesz.

Jeremy Bliss, az ICON Solutions üzletfejlesztési igazgatója szerint a bankoknak el kell dönteniük, hogy a már meglévő rendszereiket alakítják át, egy új fizetési hubot telepítenek, vagy egy kifejezetten azonnali fizetési rendszerek telepítésére kialakított keretrendszer mentén vezetik be az ő megoldásukat.