Idén is összeült a Magyar Európai Üzleti Tanács az “Okos Magyarország” jegyében

Hagyományainak megfelelően a Magyar Európai Üzleti Tanács (HEBC) idén is összeállította ajánlásait, amelyek az ország gazdasági és társadalmi fejlődését előmozdító „Okos Magyarország” témáját járják körbe. A Tanács véleménye szerint szükség van egy átfogó – 10-15 év távlatú – ország-stratégia megalkotására, amely kijelöli a fejlődés útját a jövő Magyarországa számára.

A Tanács úgy látja, hogy Magyarország a gazdaság hosszú távú fenntarthatóságát a digitális átalakulás és az innováció nyújtotta lehetőségek kihasználásával, az oktatás átalakításával, valamint a tudás alapú iparágak fejlesztésével érheti el. A Tanács jelentésében összegzi, hogy az ország gazdaságának felgyorsításához minden eszköz rendelkezésre áll; a kormány több programmal is támogatja a digitális átalakulást, amely a fenntartható növekedés egyik záloga.

A Tanács jelentése a gazdasági szereplők szemszögéből közelíti meg Magyarország jelenlegi helyzetét és fejlődésének kérdéseit, ajánlásokat fogalmaz meg a kutatás-fejlesztési beruházások további ösztönzésére, az e-oktatás széles körű bevezetésére és az állami ügyintézés elektronikussá tételére (e-kormányzásra) vonatkozóan. Javaslatai tartalmazzák többek között a gazdaság szerkezeti átalakításának szükségességét, szorgalmazzák a gazdaság fehérítésére tett további erőfeszítéseket, és az energiaipar hosszú-távú, stratégiai átgondolását.

„Örömmel látjuk, hogy Magyarország elindult a digitális átalakulás útján, mert az ebben rejlő fejlődési és gazdasági lehetőségek kifogyhatatlanok.”

– mondta Jakab Roland, az HEBC elnöke, az Ericsson Magyarország ügyvezető igazgatója.

„Örvendetesnek tartjuk a Digitális Jólét Program 2.0 megalkotását, és ennek valamennyi, a közeljövőben kialakítandó elemét,” és hozzátette, hogy „az „Invented in Hungary” – „Magyarországi találmány” szemlélet már a kutatás-fejlesztési ösztönzők aktuális reformjának is köszönhető.”

Mialatt Magyarország csökkenő munkanélküliségi mutatója fontos eredmény, a Tanács tagvállalatai egyöntetűen érzik a képzett munkaerő hiányát. Az oktatás átalakítására tett javaslatain felül ezért a tanács kitér az alulfoglalkoztatott rétegek – a gyermeket nevelő nők, a fogyatékkal élők és az idősebbek – bevonására a munkaerő piacra.

Az „Okos Magyarország” megteremtéséhez az elektronikus állami ügyintézés minél több területre történő bevezetésére van szükség. Ez gyökeresen alakítja át és teszi hatékonyabbá az állampolgárok és az üzleti szektor számára nyújtott szolgáltatásokat. Az e-kormányzásra való áttérés ugyanakkor szükségessé teszi a digitális írástudás célzott programokkal történő fejlesztését a lakosság körében és az államigazgatásban egyaránt. A Tanács üdvözli az ország digitális infrastruktúrájának fejlesztését, amely széles körű hozzáférést biztosít a lakosság számára, ugyanakkor az ország-stratégia megalkotása az, ami az e-kormányzás területén is stratégiai nézőpontból fogalmazhatná meg a jövő fejlődési irányát.

A Tanács véleménye szerint az oktatás és az innováció fejlesztése, a hozzáértő munkaerő megteremtése, valamint az e-kormányzásra való átállás azok a területek, amelyek az ország versenyképességére és a befektetések növekedésére is hatással vannak, így hosszú távon az ország gazdasági gyarapodásának és társadalmi fejlődésének zálogai.