Egyesek szerint a mérnök-képzést az óvodai kis-csoportban kell elkezdeni
A népességcsökkenésből fakadó demográfiai okok, a felnövekvő generációk érdeklődésének változása és a közoktatásban tapasztalható kihívások egyaránt szerepet játszanak abban, hogy napjainkban visszaesett a mérnöki pályát választó fiatalok száma.
Miközben a magyar gazdaság egyik legjobban bővülő szektoráról van szó, ahol az IVSZ (Informatikai, Távközlési és Elektronikai Vállalkozások Szövetsége) felmérése szerint több mint húszezer szakember máris gond nélkül elhelyezkedhetne karriert és egzisztenciát teremtve magának, miután a mérnöki fizetések idehaza is a TOP 10-be tartoznak a szakmák közti összevetések alapján.
„A helyzet megoldása, a mérnöki hivatás rangjának helyreállítása a gyerekek korai edukációjában rejlik.”
– hangsúlyozta Dr. Ábrahám László, hazánk jelentős nagyvállalatainak együttműködésével létrejött Együtt a Jövő Mérnökeiért Szövetség (EJMSZ) elnöke. Kiemelte:
„Az élmény alapú oktatás elterjesztésével a műszaki tudományok iránti érdeklődés fokozható, és már az óvodában indíthatóak olyan fejlesztő programok, amelyek keretein belül a kicsik az alapkészségeik használatával modelleket, különféle szerkezeteket építhetnek, vagy programozhatnak. Ráadásul ebben a korban még a lányok is szívesen ismerkednek a technikával, ami hosszútávon értékelődik fel igazán. Mivel ha kis korban „elültetjük” bennük a terület iránti lelkesedést, akkor a jövőben szívesebben lépnek műszaki pályára, ezzel a nemek aránya is javul a szektorban, illetve a munkaerő utánpótlás is könnyebbé, egyszerűbbé válik az elkövetkező évtizedben. Akár a betöltetlen álláshelyek száma is radikálisan csökkenthető lenne a női mérnökök megjelenésével.”
Ábrahám László szerint az általános iskolában és a középiskolai képzések során az élményt nyújtó oktatási programokkal tovább bővíthetőek a diákok műszaki ismeretei, azáltal, hogy robotokat tervezhetnek, vagy éppen olyan alkalmazásokat programozhatnak, amelyek egy–egy jól körülhatárolható feladatot hajtanak végre. Ez utóbbinak azért is lenne jelentősége, mert így a fiatalokban kialakulhatna a projektszemléletű gondolkodás, ami a mérnöki munka alapja.
Az egyetemeken, főiskolákon pedig annak a lehetőségét kell megteremteni az elnök szerint, hogy a diákok az alapképzés után 1-2 évet vállalatoknál töltsenek el. Ez hasznos lenne a cégeknek, amelyeknél a diplomázók gyakorlati jártasságot szerezve új munkavállalóként jöhetnének számításba, illetve jó a diákoknak is, akik valóban naprakész és piacképes tudással léphetnének ki a munka világába.
Pilot jelleggel már több program is fut az országban, ahol már az EJMSZ elnöke által körvonalazott módon foglalkoznak a következő generációkkal. Ebben a folyamatban a Szövetség saját és tagvállalati vállalásain, programjain keresztül a jövőben is tevékeny szerepet vállal majd, mert a fő cél az, hogy idehaza mind több jól képzett, elkötelezett, sikeres és kreatív mérnök adja át egymásnak a stafétát.
