A magyar ember ahelyett hogy forgatná, csak ücsörög a milliárdjain

Közel százezret kereshetne egy átlag magyar a felesleges tárgyainak eladásával, ez közel 3 millió embert érint. Ennyien vannak ugyanis azok, akik az otthonukban felhalmozott tárgyakat nem szokták eladni, inkább elajándékozzák vagy kidobják, esetleg őrizgetik – többek között ez is kiderül az eNET és a Vatera közös kutatásából, amelyben a magyar netezők otthonában fellelhető kincseket vizsgálták. Haszontalanná vált holmija szinte minden felnőtt magyar internetezőnek van, azonban csak 44 százalékuk szokta ezeket értékesíteni. A használt tárgyak eladásának első számú színhelyévé az internet (93%) vált, az offline értékesítési csatornák iránt egyre kisebb az érdeklődés, bár a válaszadók harmadának (36%) az ismeretségi körében még gazdára talál egy-egy fölösleges holmi.

Mennyit ér, ami a padláson van?

Nagy a bizonytalanság a felesleges tárgyaink összértékét illetően, ezt mutatja az is, hogy a piackutató és az online piactér felnőtt internetezőkre vonatkozóan reprezentatív felmérése¹ során a hazai netezők körülbelül harmada (36%) tudta csak megbecsülni felesleges eszközeinek értékét. Ezen válaszok alapján a hazai háztartásokban nem használt eszközök összértéke átlagosan 98 ezer forint. Akik nem tudták spontán megválaszolni a kérdést, azok kategorizálva is megbecsülhették azt: a két típus összesített eredménye alapján kimondható, hogy a magyarok fele (48%) 10 001 ‑ 100 000 Ft közötti összértékűnek véli felesleges tárgyait, 13 százaléka pedig több mint 100 ezer forintnyi vagyonon ül.

A megkérdezettek szerint a régiségek, antik tárgyak, festmények (69%) és a gyűjtemények (62%) értéke nő a leginkább az idő múlásával, ennek megfelelően a háztartásaikban megtalálható régiségeket, antik tárgyakat becsülték a legmagasabbra (~100 ezer Ft). Ezt követték a szerszámok (~58 ezer Ft); az építkezéshez, felújításhoz szükséges anyagok (~35 ezer Ft) illetve az órák és ékszerek (34 ezer Ft).

„A felmérésből kiderült, hogy sokak számára jelent nehézséget a tárgyak valós értékének meghatározása. Számukra jó hír, hogy az eladási ár akár lényegesen magasabb is lehet, mint ahogy azt elsőre gondolnák. Az online értékesítési csatornákon egyszerűen képet kaphatunk arról, hogy egy adott terméktípust körülbelül milyen áron tudnánk eladni, és magát az adásvételt is könnyen lebonyolíthatjuk. Emellett akár aukciót is indíthatunk, ebben az esetben az érdeklődők egymásra licitálnak majd, így a piac beárazza a terméket”

– mondta Szanitter Áron, a Vatera vezetője.

Milyen tárgyakat halmozunk fel?

A háztartásokban a feleslegessé vált tárgyak általában a kopó-elromló darabok. Ezt alátámasztja, hogy a válaszadók kétharmadának szekrényében nem használt felnőttruhák, cipők, kiegészítők, illetve sportruházatok sorakoznak. Gyakoriság szempontjából ezeket követik a számítástechnikai eszközök és alkatrészek (36%); a könyvek (29%); a játékok (24%); valamint a gyermek és babaruhák; illetve a mobiltelefonok (23-23%). Hasztalanságuk fő oka, hogy nem jó a ruha mérete (52%), nem működik vagy tönkrement az eszköz (50%), illetve lecserélték modernebbre a kütyüt (47%). Darabszámot tekintve pedig könyvekből (81 db); gyermek és babaruhából (74 db) és újságból, folyóiratból, képregényből (64 db) áll a legtöbb felesleges darab rendelkezésre.

A szívünkre hallgatunk, és „valamire jó lesz még”

A friss kutatás szerint a felesleges tárgyakkal rendelkező netezők harmada (32%) meg szokta tartani, őrizgeti használaton kívüli tárgyait. Ennek legjellemzőbb oka az, hogy nincs szívük megválni a régi kincseiktől (66%), illetve, úgy gondolják, hogy azok biztosan jók lesznek még valamire (66%). Ezek mellett további fontos szempont, hogy többnyire úgy vélik, nem hozna számukra annyi bevételt az adásvétel, hogy megérje a vesződséget (42%).

Ugyanakkor összességében a netezők 40 százaléka állította, hogy szívesen eladja a feleslegessé vált tárgyait, és 19 százalékuk gondolja úgy, hogy vannak olyan tárgyai, amelyek eladásából jelentős extra jövedelemhez jutna. Mindemellett a válaszadók szerint a régiségek, antik tárgyak, festmények (69%) és a gyűjtemények (62%) értéke nő a leginkább az idő múlásával, vagyis ezek azok a holmik, amiket érdemes évekig őrizgetni.

Használt cikkeket is online veszünk

A felmérés szerint a felnőtt magyar internetezők 78 százaléka vásárolt már használt terméket. A vásárlás gyakoriságát tekintve 19 százalékuk legalább havonta egyszer, harmaduk negyedévente-félévente, 42 százalékuk ennél ritkábban szokott használt terméket vásárolni.

Ma már a használt cikkek piacán is az internet dominál (60%), de az offline csatornák is jellemzőek. Piacokon, vásárokon (40%); használt tárgyakat áruló üzletekben (30%); ismerősöktől, barátoktól, családtagoktól (26%); antikváriumban (25%); garázsvásárokban pedig 8% szokott használt termékeket vásárolni. A hatalmas kínálat és az egyszerű ár-összehasonlítás mellett az online felületek további vonzereje, hogy számos ritkaságra, „igazi kincsekre” is bukkanhatunk ezeken az oldalakon.

Semmi nem vész kárba

A nemzetközi trendekhez igazodva hazánkban is egyre többen gondolkodnak környezettudatosan: a felmérésben részt vevők többsége számára kimondottan fontos a fölöslegessé vált használt termékek újrahasznosítása (68%). Emellett lényegesnek tartják, hogy megunt dolgaikat eladják vagy elajándékozzák, hogy más még tudja használni őket (63%).

Újrahasznosítási tevékenységet a válaszadók kétharmada szokott végezni: leggyakoribb a bútorok felújítása, újrafestése (38%), valamint a műanyagok újrafelhasználása (32%). Szintén kétharmadukat az is érdekelné, ha kidobásra szánt tárgyaihoz kapnának inspirációt, miként tudnák ezeket felújítani vagy újrahasznosítani. Az így újjászületett tárgyak egy részét maguk használnák tovább, egy részét pedig értékesítenék (64%), míg olyanok is akadnak, akik mindet maguk használnák tovább (26%).

„A hazai háztartásokban felhalmozott tárgyak sorsát nyomon követve a felmérés a közösségi megosztásra, vagyis a sharing economy-ra is kitért. Bár ez a trend hazánkban egyelőre kevésbé terjedt el, ugyanakkor a válaszadók többsége szerint jó ötlet (61%) a tárgyak közösségi megosztása és bizonyos területeken hasznosnak bizonyulhat, és sokan hajlandók lennének átmeneti időre megosztani tárgyaikat (59%)”

– mondta Kis Gergely, az eNET szakértője.