Az elmúlt két évben jelentősen megnövekedett az élelmiszer-visszahívások száma.

Az Európai Unióban 58 százalékra, az Egyesült Államokban közel kétszeresére nőtt ez az arány, és Ázsiában is ugyanez a tendencia tapasztalható. Noha a Nébih beszámolója szerint Magyarországon idén eddig a tavalyihoz képest kevesebb termékvisszavonás történt, mégis 9.994 tételből 173-at vissza kellett vonni. Az elmúlt egy év élelmiszer botrányai között volt a nádcukorba került egérürülék híre, a görögdinnye és a fehér paprika eredetének meghamisítása, valamint az import eper átcsomagolásáról is sokat cikkeztek az elmúlt hetekben.

Ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy napjainkban több probléma lenne az élelmiszerek minőségével, mint korábban, hanem azt, hogy világszerte nagyobb figyelem irányul az élelmiszerek eredetére, gyártására és fogyaszthatóságára. A szabályozó hatóságok egyre mélyrehatóbban vizsgálják az élelmiszer-szennyezettséggel kapcsolatos ügyeket, és biztosítják, hogy azok a lehető leggyorsabban le is záruljanak. Ezek az akciók pedig ma már a sokkal nagyobb nyilvánosságot kapnak.

Ezzel párhuzamosan a fogyasztók is egyre nagyobb elvárásokat támasztanak: sok terméket nem lehet közvetlenül a termelőtől, gyártótól megvásárolni, viszont a felhasználók tudni szeretnék annak pontos származási helyét, legyen az divatcikk vagy élelmiszer, továbbá azt is tudni akarják, hogy milyen úton került a polcokra. Ez különösen igaz azokra a fogyasztókra, akik az alapján ítélik meg egy adott márka etikai megbízhatóságát, hogy mennyire számon kérhető az általa forgalmazott termékek felől, annak előállítási körülményeiről, valamint a beszállítói láncban részt vevő partnerekkel kapcsolatban. Sőt, a fogyasztók több mint fele fel is hagy egy adott vállalattól való vásárlással, ha etikailag megkérdőjelezhetőnek gondolja azt. Ilyen okok lehetnek például a környezetvédelmi aggályok, a cég feltételezett modernkori rabszolgaságban való szerepe, a munkavállalóik egészségügyi vagy biztonsági veszélyeztetettsége, vagy egy termék eredete körüli kételyek.

Az igény, hogy nagyobb rálátást nyerjenek a működési folyamataikra arra sarkallta az élelmiszer gyártókat, hogy kihasználják a blokkláncokban rejlő lehetőségeket. A blokklánc technológia nem csak a kriptovaluta kereskedőket segíti a bitcoin bányászatban és eladásban, hanem biztonságossá és megbízhatóvá teszi az élelmiszerek mozgását, illetve nyomon követését, ideértve magukat élelmiszercsomagokat és összetevőiket. Ha a gyártó könnyedén hozzájuthat a termékek származási adataihoz, gyorsabban oldhatják meg az esetleges problémákat is.

„Az élelmiszer-szennyezettségi ügyek kezelésében a gyorsaság játsza a legfontosabb szerepet. Elsősorban a fogyasztók biztonsága miatt, másrészt pedig egy élelmiszer-visszahívások jelentős kiadásokat is von maga után. Egy azonnali termékvisszahívás átlagosan 10 millió dollárba kerül a gyártónak. Viszont ha a szennyezett élelmiszer forgalomba kerül és a vállalat nem reagál időben, a következmény pár órán belül akár egy komoly botrány, vagy a márka iránti bizalom jelentős mértékű megrendülése is lehet”

– mondta Molnár Balázs, az Oracle regionális blokklánc szakértője.

A márka hírnevén keletkezett károk hosszú távon hatalmas veszteséget eredményezhetnek: minden ötödik fogyasztó kerülné az olyan gyártótól való vásárlást, amely visszahívta egy termékét.

Az élelmiszergyártás összetett folyamat, mivel a termékek és hozzávalók a világ különböző tájairól érkezhetnek, több különböző szolgáltatótól és beszállítótól. Az élelmiszergyártóknak eddig szinte lehetetlen volt pontos képet kapniuk az összes általuk felhasznált alapanyagról, illetve azok eredetéről, amiket a beszállítóiktól kaptak. Ez pedig megakadályozta, hogy visszakövessék a szennyezettség forrását.

A blokkláncok integrálása révén a vállalatok képesek a technológiát viszonylag gyorsan és egyszerűen beépíteni a meglévő – beszállítókat kezelő – menedzsment rendszereikbe és az ellátási láncaikba. Ennek köszönhetően megbízható módon oszthatnak meg, illetve bonyolíthatnak le tranzakciókat a beszállítóikkal, kereskedelmi partnereikkel, valamint biztosíthatják a folyamatok nyomonkövethetőségét, és hogy azok jóváhagyási pecséttel igazoltak legyenek harmadik felek által.

Mindezen információk birtokában az élelmiszergyártók gyorsabban azonosíthatják az élelmiszerek szennyezettségét és még az előtt intézkedhetnek, hogy a termékek a fogyasztók széles köréhez jutnának el.

„Az elmúlt évek termék-visszahívásai kapcsán tapasztalt szigorúság és az termékek eredete iránti fokozott fogyasztói figyelem miatt egyre nagyobb igény lesz a beszállói láncok átláthatóságára. A blokkláncok mint »jóhiszemű« nyomkövető rendszerek tökéletes kiegészítőként épülnek be a gyártási folyamatokba és biztosítják a partnerek számonkérhetőségét. Így a gyártók és a beszállítók egyaránt könnyedén beépíthetik a blokkláncokat az ellátási csatornáikba, amivel biztosítják a jövőjüket, a vásárlók biztonságát, és megelőzhetik, hogy egy kisebb probléma hatalmas krízissé alakuljon”

– tette hozzá Molnár Balázs.

Példaként említhető az olasz Certified Origins nevű extraszűz olívaolajgyártó cég, amely különös figyelmet fordít a gyártás nyomonkövethetőségére és az eredetiség biztosítására. A vállalat az Oracle Blockchain technológiáját használja, hogy bizonyítsa a vásárlói számára, hogy termékeinek feldolgozása egészen a fától a polcra kerülésig teljesen nyomon követhető.

Szintén az Oracle Blockchain technológiáját alkalmazza az Alpha Acid Brewing sörgyártó cég, hogy megmutassa a vásárlóknak a sörök készítését és speciális tulajdonságait, ideértve az alapanyagok hátterét, a felhasznált élesztőket és az alkalmazott sörfőzési technikákat. Emellett a sörkészítés útjának követése révén a gyártó azt is láthatja, ha az élesztő erjesztő hatása valami miatt megváltozik-e, így kiküszöbölheti az esetleges hibákat és megelőzheti a sörök visszahívását.