Mindezt úgy, hogy mértékadó elemzések szerint az ágazatban körülbelül 10% a betöltetlen állások aránya.

A szektor tehát a nem elhanyagolható mértékű munkaerőhiány ellenére tud kifejezetten termelékeny lenni. Mindez egyenes következménye annak, hogy a kereskedelem már most a magasan automatizált gazdasági szegmensek közé tartozik.

Elsősorban informatikai rendszerekről van szó, amelyek főleg a monoton, ismétlődésre épülő tevékenységeknél (pl. árufeltöltés, címkézés) képesek kiváltani az emberi munkaerőt. A témának október 2-án konferenciát szentelő, tavaly 25 éves Laurel Cégcsoport kimutatása szerint egy 4-5 kasszás élelmiszerboltban havonta mintegy 800 munkaóra, azaz 100 teljes munkanapnyi idő szabadítható fel üzleti automatizációval. Az innovatív technológiák pedig ennél kisebb üzletekben is segítenek értékes időt megtakarítani.

Mindezt úgy, hogy a gépek a meglévő munkavállalóknak nem riválisai, hanem szövetségesei lesznek, hiszen a hatékonyság növelésével jelentős időt és energiát takarítanak meg, ami a vásárlókra is fordítható. A vevőknek pedig, miközben élvezik a rájuk jutó nagyobb figyelmet és a gyorsabb kiszolgálást, újdonságként legfeljebb például az önkiszolgáló kassza használatát kell megtanulnia.

Az ehhez hasonló készségek elsajátítása ugyanakkor a McKinsey&Company nemzetközi tanácsadó cég szerint elkerülhetetlen. A vállalat a magyar munkaerőpiaccal foglalkozó tanulmányában úgy számol, az előttünk álló évtizedben idehaza 1 millió munkahelyre gyakorol majd érdemi hatást az automatizálás. Megállapításuk szerint ezek a megoldások a termelékenység javításán keresztül évi 0,8 és 1,4 százalék közötti arányban gyorsíthatják a gazdaság növekedésének ütemét Magyarországon.

Az ebben rejlő potenciál tehát hatalmas: az elemzés szerint csak a már jelenleg is létező technológiák használatával a magyar munkaórák 49%-át lehetne automatizálni, ami összhangban van a globális átlaggal.