Évi hárommilliárd eurót bukna Európa, ha az 5G beruházásokban korlátoznák a Huawei-t

Közepesen rossz forgatókönyv szerint 56 millió embernek számottevő hátrányt és évi hárommilliárd euró többletköltséget jelentene a vizsgált 31 európai ország számára, amennyiben az 5G-versenyt korlátozó intézkedéseket vezetnének be – áll az Oxford Economics legújabb tanulmányában.

Az elemzés szerint egy piaci kulcsszereplő részvételének korlátozása az ötödik generációs hálózatok kiépítése során a költségek növekedése, a beruházások lelassulása és a technológiai innováció lefékezése miatt 2035-ben több mint 40 milliárd euróval vetné vissza az európai országok GDP-növekedését. Jelenleg az Európában működő, 39 élő 5G-hálózatból már 28 épül a Huawei eszközeire – globálisan a 87-ből 55 –, köztük az elsőként üzembe helyezett magyarországi 5G-hálózat is. A járvány még jobban felértékelte az 5G-technológia szerepét, minél gyorsabb kiépítése pedig kulcsfontosságú a recesszióból való kilábalásban is.

Az Oxford Economics becslése szerint a 5G-technológia elterjedése multiplikátor hatásainak köszönhetően mintegy 140 milliárd euróval járul hozzá az EU 28 tagállamának GDP-jéhez, és 2,3 millió munkahely jön létre ennek köszönhetően az unióban. Az új generációs mobilhálózat, amely jóval több adatot a jelenleginél sokkal gyorsabban, szinte késleltetés nélkül képes továbbítani, számos új bevételi forrást jelent a vállalatoknak a gazdaság minden szegmensében és növeli a termelékenységet. Továbbá a digitális infrastruktúra, így az 5G kiépítése meghatározó szerepet játszik a koronavírus által okozott gazdasági recesszióból való kilábalásban is.

Ugyanakkor egy piaci kulcsszereplő korlátozása az 5G-hálózatok kiépítése során – különösen ebben a kritikus időszakban – nemcsak jelentősen megemeli a beruházási költségeket és elnyújtjaa bevezetés idejét, hanem lassítja a technológiai innovációt, növeli a háztartások költségeit és fékezi a kilábalást a gazdasági válságból. Az Oxford Economics elemzése három forgatókönyv – alacsony, közepes és magas költségekkel számolva –  esetében modellezte azokat a hatásokat, amelyeket egy kulcsszereplő korlátozása jelentene az 5G-infrastruktúra kiépítése során. A középutas forgatókönyv szerint a 31 vizsgált európai országban az 5G beruházási költségei 19 százalékkal, éves szinten mintegy 3 milliárd euróval emelkednének a következő évtizedben. A költségnövekedés mértéke országonként más-más összeget jelent, a legkevesebbet – 3 millió eurót –  Izlandon, miközben Németországban évi 479 millió euró többletköltséggel kellene számolni.

Több millióan maradnak ki az 5G előnyeiből

A tanulmány szerint nemcsak a beruházási összegek növekedését indukálná egy ilyen intézkedés, hanem a beruházások ütemének lassulása miatt 2023-ban 56 millióval kevesebb emberhez jutna el az 5G Európában. A késlekedés emellett a technológiai innováció lassulását és a gazdasági növekedés csökkenését is eredményezné – az egyes országok GDP növekedését eltérő mértékben érintve Izlandon 13 millió euró, míg Franciaországban 7,3 milliárd euró kiesést jelentene 2035-ben. A teljes GDP-növekedést a vizsgált 31 európai országban 2035-ben pedig 40 milliárd euróval  – 2020-as árakkal számolva – vetné vissza. (Az elemzés ugyanakkor nem számolt azzal, ha az operátoroknak le kellene cserélniük azokat a meglévő berendezéseiket is, amelyeket a korlátozás alá vont eszközszállító épített ki számukra. Ebben az esetben ugyanis addicionális költségekkel és a kiépítés további csúszásával kell kalkulálni)

Magyarországon 1000 milliárd forint a tét

A tanulmány szerint Magyarországon az 5G-szolgáltatások és az ahhoz kapcsolódó tevékenységek által stimulált gazdasági aktivitás mintegy 3,5 milliárd euróval járul hozzá a GDP-hez, és közel  135 ezer munkahely létrejötte köszönhető majd a technológiának. Egy esetleges korlátozás ugyanakkor ezzel ellentétes gazdasági hatást váltana ki.

Az Oxford Economics becslése szerint Magyarország számára egy esetleges korlátozás mintegy 200 milliárd forint (55 millió euró) többletköltséget jelentene évente az 5G infrastruktúra kiépítése területén A költségek növekedése miatt a lakosság 5 százaléka, mintegy félmillió olyan ember maradna 5G nélkül 2023-ban is, aki a korlátozás hiányában hozzáfért volna egyébként a hálózathoz. A kalkuláció szerint a magyar GDP-növekedést pedig 1000 milliárd forinttal (300 millió euró) vetné vissza 2035-ben.

Nőni fog a koncentráció a piacon

A tanulmány megállapítja, hogy a Huawei Technologies 31 százalékos részesedésével jelenleg a legnagyobb szereplő az 5G alapját képező rádió-hozzáférési hálózatok (RAN) globális piacán. Az elemzők szerint egy Huawei méretű globális szolgáltató korlátozása ezért a fentiek mellett az infrastruktúra minőségére is negatív hatással lenne és növelné a piaci koncentrációt. Véleményük szerint ugyanis szinte minden üzletet két másik nagy globális szereplő nyerné el, minthogy a többi feltörekvő piaci szolgáltató nem rendelkezik ugyanazokkal a globális képességekkel, mint a kutatás-fejlesztés, az ellátási lánc, a termékkör és a szolgáltatások, amelyek alapján sikeresen szállhatnának versenybe.

A Huawei továbbra is az élen áll a globális 5G-telepítések képzeletbeli rangsorában. A világszerte már átadott, 87 élő, kereskedelmi 5G-hálózat közül 55  erősítenek a vállalat eszközei, Európában pedig a 39 ilyen hálózatból 28 köthető a vállalathoz. Ez egyébként az 5G kapcsán beadott szabadalmak számának tekintetében is nyilvánvaló, amelyben világelső a Huawei.

A pandémia is rámutatott az 5G-ben rejlő lehetőségekre

A vállalat 5G-megoldásai a koronavírus járvány miatt is felértékelődtek, a mobil technológiát többek között bevetették Olaszországban, Svájcban. Jellemző felhasználása  távorvoslásban –  az orvosi konzultációk, a konkrét vizsgálatok, például ultrahangos vizsgálat elvégzése és a robotok (mobil kocsik, amelyek gyógyszereket és ételt szállítanak a kórház területén) távoli vezérlése terén is.  A Huawei 5G -eszközeivel 3 nap alatt ki tudták építeni az új mobilhálózatot azokban a frissen létrehozott, kínai szükségkórházakban, ahol a vezetékes internet létrehozása minimum hetekig tartott volna. A nagy spektrumtartományban – 200 MhZ – is működőképes, mindössze 27 kilogrammos mobil bázisállomást akár egyetlen ember is üzembe tudja helyezni, két főnek pedig mindössze két órába telik a telepítése. A könnyű bázisállomással az is elkerülhető, hogy például az európai munkavédelmi előirások szerint, a 40 kilogrammosnál nehezebb eszközök telepítéséhez speciális emelőeszközökre legyen szükség.

Nemcsak az orvoslás, hanem a digitális oktatás és a távmunka területén is berobbant az 5G, amelyben fontos szerepe van az olyan megoldásoknak, mint a Huawei 5G AR routere, amely egy 5G modulon keresztül kapcsolódik az internethez és az SLA, VPN és egyéb tűzfal és biztonsági funkciókat is kiszolgálja.  Dinamikusan nőtt a helyhez kötött, vezeték nélküli hozzáféréssel (5G FWA) rendelkező felhasználók száma is a pandémia alatt, Olaszországban például az egyik operátor negyed év leforgása alatt 70 ezerrel növelte a ily módon kiszolgált felhasználóinak számát.

Dinamikus növekedés az 5G-képes okostelefonok piacán is

Az 5G-képes mobilok piacán is dinamikusan fejlődik a Huawei: 2020 első negyedévében már több mint 15 millió 5G-képes okostelefont értékesített a vállalat világszerte. Kínában a legerősebb e téren a cég, ott az 5G-s mobilok piacán 50 százalékos részesedéssel bír. A vállalat elsőként a Mate30, majd a P40 sorozat csúcskészülékeit szerelte fel a Kirin 990 5G chipsettel. (Mindez nem jelenti azt, hogy mostantól már csak 5G-s készüléket dob piacra a Huawei, de azoknak, akik hosszú távon gondolkodnak, 1-2 év múlva is szeretnék használni a most vásárolt telefonjukat, érdemes már 5G-képes eszközt választaniuk.) Az 5G-s készülékek előnyeit egy sor területen lehet majd használni, kezdve a videókonferenciáktól a nagy adatforgalmat igénylő gamingen át a különböző IoT-alapú nyomkövető megoldásokig.