Általában a minimálbér kerül előtérbe az éves bérmegállapodások kapcsán, azonban a Prohuman becslése szerint Magyarországon jelenleg a garantált bérminimum nagyjából kétszer annyi ember pénztárcáját érintheti közvetlenül, mint a minimálbér. 

A tavalyi havi 210 600 forintról a garantált bérminimum idén február 1-jétől teljes munkaidő esetén 219 000 forintra emelkedett. A 2020-as minimálbér pedig havi 161 000 forintról szintén teljes munkaidő esetén 167 400 forintra nőtt. Az első olvasatra csekély mértékű emelés a Prohuman szakemberei szerint így is nagy eredmény, hiszen az elmúlt év extrém hatásainak ellenére is sikerült megállapodni egy érezhető előrelépésben. Mindez azt is jelenti, hogy nem tört meg az a folyamat, hogy az alacsony bérszinten dolgozók bére is évről-évre gyarapodik.

Fontos üzenet, hogy a járvány helyzet ellenére is emelkednek a bérek

„A munkaadónak akkor kell alkalmaznia a garantált bérminimumot, ha az adott munkakör betöltése legalább középfokú végzettséghez kötött. A minimálbérnél magasabb összegű garantált bérminimum fontos, mert tömegeket érint közvetlenül, elsősorban a termelő szektorban”

– mondta el Juhász Csongor, a piacvezető Prohuman munkaerőkölcsönző és HR szolgáltató vállalat ügyvezetője.

„Bár a munkaadói igények és a munkaerőpiac nagyon dinamikusan változik, elmondható, hogy a munkaerőkölcsönzés keretében dolgozók közel 50%-át érinti közvetlenül a minimálbér és a garantált bérminimum jelenlegi emelése. Fontos üzenet a munkavállalók felé, hogy a járványhelyzet okozta extrém visszaesés ellenére is biztosítanak béremelést a munkaadók. Mindez azt is mutatja, hogy a munkáltatók és a szakszervezeti érdekképviseletek számára továbbra is fontos a bérfelzárkóztatás ügye, amelyet a kormányzat is szorgalmaz”

– emelte ki.

Garantált bérminimum – a szakmunka minimálbére

A garantált bérminimumra való jogosultsághoz a két feltételnek kell egyszerre megfelelni. Az egyik az, hogy a munkavállalónak rendelkeznie kell legalább középfokú végzettséggel, szakképzettséggel, a másik feltétel pedig az, hogy a munkakör betöltésének feltétele a képzettség megléte. Azokat a munkavállalókat érinti tehát, akik legalább középfokú végzettséggel olyan munkakörben helyezkednek el, amely legalább középfokú végzettséget igényel.