Naponta célba veszik az egészségügyi szolgáltatókat, közműszolgáltatókat, egyetemeket, szoftvercégeket, gyártókat.

“Ha ezt a cikket olvassa, akkor Kína már jó eséllyel ellopta az Ön személyes adatait”

– kezdődik a konzervatív Washington Examiner cikke a szellemi javak gátlástalan eltulajdonításáról.

A kínai hadsereg által támogatott hackerek 2017-ben behatoltak az Equifax hitelinformációs ügynökség számítógépes rendszereibe, és több mint 150 millió ember személyes adatait szerezték meg. Egy másik kínai csoport három évvel korábban sikeresen feltörte a szövetségi Személyzeti Menedzsment Hivatal informatikai rendszerét – említ a lap két USA-ban elhíresült esetet.

Azzal folytatja, hogy kínai hackerek naponta célba veszik az egészségügyi szolgáltatókat, közműszolgáltatókat, egyetemeket, szoftvercégeket, gyártókat, azaz bárkit, akinek bármi online értéke van. Kína többrétegű politikája, hogy minden olyan technológiát és adatot ellopjon, amire csak ráteheti a kezét.

Az Examiner szerint ezek a hackelések nem véletlenszerű bűncselekmények, hanem részei a technológiai dominanciára irányuló sokkal nagyobb tervnek. Kína 14. ötéves terve tartalmazza a “Made in China 2025” projektet, amely egy tucatnyi technológiát határoz meg, amelyekben Kína világelső akar lenni, beleértve a mesterséges intelligenciát, a biotechnológiát, a félvezetőket, a kvantuminformatikai rendszereket és a drónokat.

Kína nem minden technológiai beszerzési törekvése alapul nyílt lopáson. A nagy belföldi piacuk csábítását arra is felhasználják, hogy a vállalatokat rávegyék, adják át technológiájukat kínai cégeknek.

Egy szélturbinagyártónak például azt mondták, hogy ahhoz, hogy Kínában üzletet köthessenek, minden egyes Kínában telepített szélturbina 70 százalékát ott kell gyártani. Ezután jelentős forrásokat fordítottak gyárak építésére, alkalmazottak képzésére és az ilyen turbinák gyártásához szükséges technológiai kapacitás kiépítésére. Ezt a technológiát aztán átadták más vállalatoknak Kína-szerte, és most Kína a világ legnagyobb szélturbina-beszállítója.

Más, látszólag a magánszektor vállalatai közötti technológiaátadás kevésbé konszenzusos. Azok a kínai cégek, amelyek amerikai cégekkel tárgyalnak technológia licenceléséről, a kínai hírszerző szolgálatokhoz fordulhatnak, és gyakran fordulnak is segítségért, hogy egyszerűen ellopják a kívánt technológiát. Ez olyan lenne, mintha egy amerikai cég francia nukleáris technológiát akart volna vásárolni, és a tárgyalások felénél az amerikai cég egyszerűen az NSA-hoz fordulna, és megkérné őket, hogy lopják el helyette. (A Washington Examiner Kínárol értekezve tesz egy oldalvágást és megjegyzi, hogy a franciák is ezt teszik az USA-val!).

Kína rengeteg tudóst küld amerikai egyetemekre és kutatólaboratóriumokba, abban a reményben, hogy amerikai titkokat szerezhet meg. Voltak kínai kutatók, akiket azért tartóztattak le, mert egy bostoni rákkutató laboratóriumokból fiolákat loptak, illetve voltak, akik a Kaliforniai Egyetemen (a UCLA-n) rakétatechnológiát akartak megszerezni. Ezek a tudósok nem mindig önként vesznek részt az ilyen akciókban. Gyakran előfordul, hogy Kína az Egyesült Államokban élő kínai tudósokat azzal készteti együttműködésre, hogy fenyegeti vagy zaklatja a családjukat odahaza – állítja az Examiner.

Kína becslések szerint évente 600 milliárd dollár értékű szellemi tulajdont lop el az Egyesült Államoktól. Keith Alexander, a Nemzetbiztonsági Ügynökség korábbi igazgatója ezt “az emberiség történetében a legnagyobb vagyontranszfernek” nevezte.

A lap szerint ezért az amerikai kormánynak és a legnagyobb vállalatoknak sokkal többet kell tenniük e lopás megállítása érdekében, még akkor is, ha ez azt jelenti, hogy kevesebb üzletet köthetnek Kínában.

Forrás: Computerworld