Ezzel a pályázati szakkönyvvel azonban eljöhet a tenderkánaán!

Végre egy helyen összegyűjtve megkapunk minden tanácsot, iránymutatást, hogyan pályázzunk EU-s támogatásokra, bár ezek egy ideje nem elérhetőek itthon. A pályázatíró szakember szerint jövőre újra lehetőséget kaphatnak a vállalkozók, azonban gyakori tévhitekre, hibákra hívja fel a figyelmet.

Szinte hihetetlen, de a több mint 1,8 millió magyarországi vállalkozás 48-49%-ának nulla fő a létszáma vagy nincs adat arról, hogy lenne létszáma. Márpedig a pályázatképesség egyik beugró feltétele a minimum 1 fős létszám. Ez csak egy feltétel a sokból, ami ahhoz kell, hogy pályázatképes legyen egy vállalkozás. Az Európai Uniós támogatások elapadásával sok hazai vállalkozás esett el pályázati összegektől, de vélhetően 2024-től újra elérhetővé válnak az EU-s pályázatok a hazai vállalkozásoknak is. Még éppen időben vagyunk, hogy alkalmassá tegyük a vállalkozásunkat az uniós források elnyerésére.

Milyen a pályázat-kompatibilis vállalkozás?

Csongár Gábor pályázatíró, adószakértő, közgazdász és könyvelő 25 év tapasztalatát felhasználva írta meg a Love Me Tender – Hogyan nyerj vállalkozásodnak milliókat pályázatokból? című szakkönyvet. A kiadvány konkrét tanácsokat ad arra, hogyan érjük el, hogy a cégünk egyáltalán alkalmas legyen tenderek elnyerésére. Magyarországon több olyan adózási forma is van – katás és átalányadós egyéni vállalkozók –, amellyel nem lehet EU-s pályázati pénzekhez jutni, az ilyen adózású egyéni vállalkozóknak például érdemes lehet más (leginkább társas) cégformára váltani.

A könyv elsősorban nem arra ad tanácsot, hogy valaki hogyan írjon egyedül, szakértői segítség nélkül pályázatot, inkább abban ad iránymutatást, hogy hogyan gazdálkodjon, mire figyeljen a működésénél, a könyvelésénél ahhoz, hogy a vállalkozása jó eséllyel induljon a tendereken. Három nagyon fontos tényező van, amire oda kell figyelni a cégtulajdonosoknak, vállalkozóknak pályázáskor – ezeket A Kreatív Aritmetikus, Csongár Gábor röviden így foglalta össze:

„Figyeljünk oda, hogy ne a naptári év elején indítsuk el a vállalkozást, hanem minél hamarabb. Egy teljes lezárt adóév szükséges a pályázáshoz, ha például már idén decemberben bejegyzik a céget, akkor 2024 lesz az első teljes lezárt éve, amellyel 2025-ben már lehet pályázni. Amennyiben halogatunk és 2024. januárjában alapítunk vállalkozást, akkor már egy évet csúsztunk, és leghamarabb 2026-ban pályázhatunk. Ez a legfontosabb tanácsom: ha vállalkozni akarsz, ne várj tovább, indítsd el most!

Önmagában kizáró ok a pályázásnál, ha egy vállalkozás saját tőkéje átmegy negatívba, vagy a jegyzett tőke alá esik. Egy kft.-nél 3 millió, egy zrt.-nél 5 millió forint  a jegyzett tőke, a saját tőkében benne van a jegyzett tőke és mindig megjelenik benne az előző évek adózott eredménye (vagy nyereséges vagy veszteséges volt a cég). Sokan annyira minimalizálni akarják az adófizetési kötelezettséget, hogy folyamatosan kihozzák a céget veszteségesre (mert a jövedelemminimum szerinti adózás lehetővé teszi, hogy a veszteséges cég is fizethessen egy minimum adót, így az adóhivatal sem fog vizsgálódni, a vállalkozás is a legkevesebbet fizeti, mindenki jól jár). Azonban a vállalkozók ilyenkor nem gondolnak arra, hogy hiába működik a vállalkozás jogilag ekkor is, pályázati szempontból nem lesz alkalmas támogatásra, hiszen azt mutatja a mérleg, hogy nem jól gazdálkodik, nem stabil a vállalkozás, a hitelezők érdekei nincsenek megvédve, összességében veszteségesen működik, hiszen a saját tőke a jegyzett tőke alá megy. Az éves beszámolóban – pályázati szempontból mindenképpen – a saját tőke összegének érdemes mindig nagyobbnak lennie, mint az alatta lévő sorban található jegyzett tőkének. Egyébként azért sem érdemes folyamatosan veszteségesre kihozni a céget, mert előbb-utóbb a Cégbíróságnak is fel fog tűnni ez a rendellenes működés: súlyos bírságokat szabhatnak ki a vállalkozóra, amellett, hogy kötelezhetik a jogutód nélküli megszűnésre vagy egy kisebb jegyzett tőkét igénylő vállalkozási formára történő átalakulásra, amennyiben nem rendezi záros határidőn belül a vállalkozás a saját tőkéjét. Ezt bármikor elkezdhetik vizsgálni, elvileg egy „gombnyomással” le lehetne válogatni, melyik vállalkozás saját tőkéje nem megfelelő mértékű.

Kicsi árbevétellel sem érdemes egy tenderen elindulni. Minimum 15-20 millió forint nettó árbevétellel már jók az esélyeink a támogatásra, hiszen a támogatási intenzitás általában 50%-70% között van, és a minimum támogatási összegek jellemzően 10 millió forinttól indulnak (néha van 2 millió forintos is), tehát ha ezt visszaosztjuk, akkor 70% támogatási intenzitásnál reálisan legalább 15 millió forint árbevételnek kell lennie (50%-os támogatási intenzitásnál 20 milliós árbevétel szükséges), hogy meglegyen az arány. Az összes elszámolható költség egy pályázatban nem lehet nagyobb, mint az utolsó – vagy ha a felhívás engedi, a két utolsó év közül a választott – lezárt pénzügyi év nettó árbevétele. Mivel az összes elszámolható költségből számoljuk ki (a támogatási intenzitásnak megfelelően) a támogatás összegét, ez is egy fontos szempont. Röviden: az árbevételt a lehető legjobban maximalizálni kell ahhoz, hogy minél nagyobb eséllyel jussunk minél több támogatási forráshoz.”

– tanácsolja a legfontosabbakat a pályázatíró, adószakértő.

A kulcs: pályázati-szemléletű könyvelés

Csongár Gábor azt is elárulta, amikor új ügyféllel tárgyal, azon nyomban elkéri az cég adószámát és nevét, hogy megnézze, mire lehet pályázni a vállalkozással, de az esetek felében nem kerül sor újabb találkozóra, mert a vállalkozás nem alkalmas pályázásra. Fontos, hogy a könyvelő, adószakértő arra is felhívja a kliensei figyelmét, hogy ilyen vagy olyan gazdasági mutatókkal képes lesz-e gyarapodni a cég, egyáltalán, pályázatképes-e az adott vállalkozás, mekkora nyereség kell ahhoz, hogy a lehető legtöbb támogatási forráshoz juthasson, azaz egy jó adószakértő, számviteli szakember meg tudja jósolni, hogy hasonló működéssel mennyire lesz stabil az cég rövid és hosszú távon. Ők ezt pályázati-szemléletű könyvelésnek nevezik, és igyekeznek minden ügyfelüknél szem előtt tartani, hogy ne a gazdálkodásukon, könyvelésükön múljon az, hogy a későbbiekben tudnak-e pályázni a vállalkozásukkal.

Ígéretes távlatok

Pályázni akkor is van lehetőségünk, ha már korábban elbuktunk uniós pályázatot, csak sokkal tudatosabban, előrelátóbban kell felépítenünk a vállalkozásunk működését a jövőben, hogy a 2027-ig tartó pályázati ciklusban uniós támogatáshoz juthassunk. A pályázatra való felkészülés egyik pozitív „mellékhatása”, hogy a versenytársakhoz képest előnyre tehetünk szert, ugyanis egy megbízható, jól működő, kiváló mutatószámokkal rendelkező vállalkozás, mindig hitelesebb és ígéretesebb lesz a partnerek számára is, ráadásul többször is lehet pályázni támogatásra egy folyamatosan nyereséges vállalkozással. Vagyis mindenképp jó befektetés minél hamarabb tender-kompatibilissé tenni egy vállalkozást.

További friss híreket talál a Technokrata főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!