A nagyok fizetőképesebbek, de jobban is szennyeznek, a kicsikre a zöld célok elérésében számíthatunk inkább, az alkalmazottak és a számlák kifizetésében kevésbé. Itt tartanak a magyar cégek, ha szóba kerül az ESG.

Átfogó elemzés jelent meg a Világpolitika és Közgazdaságtan folyóirat legfrissebb, novemberi számában a magyar vállalkozások ESG teljesítményéről. A környezetvédelmi (E), a társadalmi (S) és a vállalatirányítási (G) szempontoknak történő megfelelést mérő értékek elemzéséhez a Szabó Dorottya, Mihele Mihály András, Diófási-Kovács Orsolya szerzőtrió az Opten adatbázisát használta.

A szerzők az elemzésben a mikrovállalkozásoktól a nagyvállalati szintig 4785 céget vizsgáltak meg az Opten több mint 75 paramétert felhasználó ESG Indexén keresztül.

Nincs olyan, hogy egy cég “figyel az ESG-re”

A tanulmány leíró statisztikai elemzéséből kiderül, hogy akármennyire is egyként kezeli mind a szakmai, mind a szélesebb nyilvánosság az ESG-t, a gyakorlatban a három fenntarthatósági szempontot teljesen különböző mértékben veszik komolyan a magyar cégek.

A három szempont között mért korreláció a vizsgált cégek esetében 0,13 és -0,17 között alakult, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy az E, az S és a G értékek szinte teljesen függetlenek egymástól. Magyarán a tény, hogy egy cég figyel a környezeti fenntarthatóságra, nem jelenti automatikusan, hogy társadalmi vagy vállalatirányítási szempontból jól működne.

Van, aki szennyez, van, aki becsődöl

A fenntarthatósági szempontok függetlenségén túl a tanulmány a cégek ESG megfelelését méret, ágazat, export, pénzügyi helyzet és lokáció alapján is részletezi. Az elemzésből kiderül, hogy

• a cégek méretének növekedésével a környezetvédelmi (E) komponens értéke csökken, míg a vállalatirányítási (G) komponens értéke nő, a társadalmi (S) komponens közel azonos szinten mozog,

• sőt, minél nagyobb az egy főre jutó árbevétel egy cégben, annál valószínűbb, hogy alacsony a környezeti fenntarthatósága, viszont annál jobban teljesít vállalatirányítási szempontból,

• a legzöldebb ágazat a szolgáltatóipar,

• a mezőgazdaság amellett, hogy környezeti (E) szempontból is legkevésbé fenntartható, társadalmilag (S) is alulteljesít,

• az exportáló magyar vállalatok vállalatirányítási szempontból jobbak, bár méretükből fakadóan kevésbé zöldek,

• Budapesten figyelnek legjobban a környezeti (E) fenntarthatóságra,

• Közép-Dunántúlon a legalacsonyabb a környezeti (E) fenntarthatóság,

• míg az összesített ESG rangsor alján az ország leszakadó régiói, Észak-Magyarország és Dél-Alföld találhatók.

További friss híreket talál a Technokrata főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!