Nem olyan egyszerű a vállalati adattárolás, mint azt gondolnánk

A vállalatok számára egyre nagyobb problémákat jelent a növekvő mennyiségű adatok tárolása, amint arra iparági szereplők a nemrégiben megrendezett Computerworld Storageworld konferencián is felhívták a figyelmet. A SUSE szakértőinek megfigyelései szerint négy területen különösen komoly kihívásokkal szembesülnek a szervezetek, amikor új igényekre reagálva bővíteni próbálják tárolási kapacitásukat.

Aki ezekre a kérdésekre nem talál gyorsan választ, az nem tudja felvenni a versenyt az adatmennyiség növekedésével, így a piaci versenyben is lemarad. Ezért érdemes végiggondolni a lehetséges megoldásokat, amíg nem késő.

Nehéz lépést tartani

Az adatok mennyisége és ezzel a tárkapacitási igény sokkal nagyobb ütemben nő, mint a vállalatok költségvetése. Ezzel együtt a tárolóhardverek ára sem csökken olyan ütemben, hogy pusztán új tárolóegységek vásárlásával fenntartható lenne a jelenlegi rendszer. Ezért a vállalatok intelligensebb és költséghatékonyabb módszereket keresnek a tömeges, strukturálatlan, illetve hosszú távon megőrzendő adatok tárolására.

Olyan rugalmas és jól méretezhető megoldásra van szükségük, amely segítségével gyorsan lehet reagálni az üzleti igényekre anélkül, hogy az egekbe szöknének a költségeik, és leállások zavarnák meg az üzletmenetet a bővítési folyamat során. A SUSE szakértői szerint a választ az olyan önkezelő, szoftveresen vezérelt tárolási rendszerek kínálják, mint például a SUSE Enterprise Storage. Az ilyen eszközök egyszerűen és gyorsan bevezethetők, és bármikor leállás nélkül lehetővé teszik a rendszer bővítését, vagyis az új tárolók elhelyezését. Ráadásul gyakorlatilag korlátlanul skálázhatók, terabájtos szinttől petabájtig.

Növekvő befektetési költségek…

Az informatikai szakemberek általában fontosság alapján csoportosítják az adatokat, és ennek megfelelően tárolják azokat. A legfontosabb, gyors elérést igénylő adatbázisokat Tier 1 szintű, drágább SAN rendszereken mentik el. Tier 2 kategóriába sorolhatók a napi szinten használt dokumentumok és egyéb fájlok, amelyeket általában backend tömbökön tárolnak. A Tier 3 adatokat pedig, amelyek rendszerint biztonsági mentések és compliance előírások vagy egyéb indokok miatt, hosszú távon megőrzendő információk sok helyen még mindig szalagos megoldásokon archiválják.

A tárolt adatok 80 százaléka azonban a Tier 2 és 3 kategóriába tartozik, ami óriási és folyton növekvő információmennyiséget jelent. Ennek hatékony kezeléséhez pedig nem elég pusztán a szintek elkülönítése. A szalagos megoldások olcsók, de lassan hívhatók elő róluk az adatok, míg a backend tömbök túlságosan drágák ahhoz, hogy nagyobb mennyiségben tárolják rajtuk a ritkán elővett adatokat. Tehát pusztán ezekkel az eszközökkel nem lehet hatékonyan és alacsony költségek mellett tárolni azt a bizonyos 80 százalékot.