A Covid-19 világjárvány sok szempontból újradefiniálta célkitűzéseinket és stratégiáinkat személyes és üzleti szinten egyaránt.

Ez alól nem kivétel a kiberbiztonság sem: felül kell vizsgálni a kiberbiztonsági terveket, prioritásokat és alkalmazkodni az új helyzethez.

A legjobb biztonsági stratégiák kellően rugalmasak, és alkalmazkodni tudnak az aktuális körülményekhez és piaci feltételekhez. A koronavírus járvány kikényszerítette azt, hogy a szakértők módosítsák és újra priorizálják biztonsági terveiket. A koronavírus járvány legszembetűnőbb következményeként új munkamódszerek jöttek létre, felerősödtek az online csatornák és felgyorsult a felhőbe való migráció. Ezzel együtt megváltoztak a kibertámadások célpontjai, csökkentek a költségvetések, és így a biztonságra fordított összeg is, illetve az elbocsátásokkal megnőtt a humán kockázati faktor.

Az IT biztonsági szakértők a fentiekből adódóan több kihívással is szembesülnek. A távoli munkavégzéssel bevezetett új platformok, megoldások kiterjesztik a vállalatok biztonsági határvonalait és növelik a támadási felületet, illetve az ügyfelek online csatornákra terelése megnövelheti a forgalom kapacitási problémákat.

“Az ellátási láncok akadozása, a fogyasztói szokások megváltozása és a vészhelyzet okozta kényszerű bezárások gazdasági recessziót indítottak el. Sokéves növekedés után bizonytalanná válnak a jövőbeli kilátások. Számos vállalat elkezdte csökkenteni minden olyan költségét, amely nem döntő jelentőségű az üzlet szempontjából. Az általános költségcsökkentés kihatással lehet a biztonságra fordítandó kiadásokra is”

– mondta Marton Károly, a Deloitte Információbiztonsági szakértője.

Az egészségügyi szolgáltatók és létesítmények elleni zsarolóprogram támadások mellett célponttá váltak az otthoni munkát végzők is, akik sebezhetőbbek és fogékonyabbak az ún. social engineering típusú támadásokra. A leépítések során elbocsátott emberek elveszíthetik a vezetőségbe és a szervezetbe vetett bizalmukat, a munkahelyi morál és lojalitás csökkenhet – ez pedig akár rosszindulatú tevékenységekre is ösztönözheti őket.

Túlélési üzemmód

“Az üzleti és informatikai vezetők olyan kihívásokkal szembesültek tehát, amelyekkel még nem találkoztak korábban, ezért túlélési üzemmódba kapcsoltak: arra koncentrálnak, hogy az üzleti működés életképes maradjon, az ideális folyamatok és biztonsági követelmények pedig ilyenkor könnyebben háttérbe szorulhatnak”

– mondta Szöllősi Zoltán, a Deloitte IT kockázati tanácsadási csoportjának igazgatója.

A vállalkozásoknak alkalmazkodniuk kell az új valósághoz és hozzá kell igazítaniuk IT biztonsági stratégiájukat a megváltozott üzleti körülményekhez. Ennek biztosítása érdekében a következő lépéseket érdemes figyelembe venni:

Értsük meg az üzleti környezetet! Felül kell vizsgálni az üzletágat érintő piaci feltételeket. Beszélgetni kell az üzleti vezetőkkel az új szervezeti vagy üzleti stratégiákról és célkitűzésekről. Egyeztetni kell a műszaki vagy IT vezetőkkel, hogy milyen változások voltak vagy lesznek, és milyen megoldások várhatók a már meglévő infrastruktúrában, architektúrában. Alaposan meg kell érteni, hogy melyek a kritikus eszközök a jelenlegi helyzetben. Át kell tekinteni a fenyegetettségi térképet annak érdekében, hogy megértsük, milyen típusú fenyegetettségek a legvalószínűbbek, és melyek lehetnek legnagyobb hatással a kritikus eszközeinkre. Javasolt az IT kockázatértékelés végrehajtása, frissítése.

Gondoljuk újra a kiberbiztonsági területek fontossági sorrendjét! Tekintsük át a szervezet biztonsági keretrendszerében a védendő területeket. Gondoljuk át, hogy mely képességeket kell csökkenteni vagy megszüntetni. Gondoljuk át, hogy mely képességeket kell továbbfejleszteni, vagy újonnan kiépíteni. A döntések meghozatalakor figyelembe kell venni az üzleti körülményeket.

A stratégia újradefiniálása. Biztonsági stratégiánkban tekintsük át a célkitűzéseket és a védelmi intézkedéseket. Az új prioritásokhoz kell igazítani őket. Figyelembe kell venni a biztonsági kontrollok költségeit, erősségeit és üzleti hatásait. Nem csak a bevált „jógyakorlatok” keretein belül érdemes gondolkodni. Át kell gondolni, hogy mi működik a legjobban a jelenlegi, valós helyzetben. Eljött a „Lean Security” ideje, az a megközelítés, amikor meg kell szabadulni attól, ami nem jelent értéket a biztonság fenntartása szempontjából. Az összes szükségtelen költséget vitatni fogja a vezetőség, ezért IT biztonsági vezetőként okos döntéseket kell hoznunk.

Ezek mindössze csak az alapvető lépések, amelyeket meg lehet tenni a kiberstratégia jelenlegi és jövőbeli piaci feltételekhez történő igazítása érdekében.