A Space&Defense tematikus 0. nappal ma kezdetét vette az idén immár 15. alkalommal megrendezett Infotér Konferencia, mely során az infokommunikációs szektor legfontosabb kérdései kerülnek górcső alá.

Első körben az űrszektor kihívásait és lehetőségeit járják körbe a résztvevők.

Jelenünk és jövőnk legégetőbb technológiai és infokommunikációs kérdéseit vitatják meg október 15. és 17. között az informatikai szektor, a kormányzat, valamint a civil szféra képviselői az elkövetkezendő három napban Balatonfüreden. A jubileumi Infotér Konferencia kiemelt fókusza ismét a kiberbiztonság és a mesterséges intelligencia, de ezek mellett olyan izgalmas, kurrens témák is terítékre kerülnek mint például a körforgásos gazdaság.

Immár harmadik éve a konferencia nulladik napján rendezik meg a Space&Defense tematikus napot. BIRÓ ALBERT, az Informatika a Társadalomért Egyesület főtitkára emlékeztetett: a téma aktualitását nem csak a térségben zajló fegyveres konfliktusok és a kibertérben tapasztalt fenyegetések adják, hanem az űrszektor fejlődési potenciálja is. Éppen ezért a mai nap során érdemi diskurzusok zajlanak többek között a haderőfejlesztésről, exportképesség-fejlesztéséről az űrszektorban és a védelmi iparban, valamint a robotikai innovációkról a modern hadviselésben.

„Nagy büszkeségünk, hogy idén először űripari ökoszisztéma-fejlesztésről szóló kerekasztal-beszélgetést szervezünk – tette hozzá köszöntőjében a főtitkár –, melynek központi témája az űripari startupok és scaleup-ok fejlődésének támogatása a közép-kelet-európai régióban. Megvizsgáljuk, hogyan erősíthető a régió versenyképessége, mik az innovációkhoz szükséges finanszírozási források, stratégiák.”

SZALAY-BOBROVNICZKY KRISTÓF honvédelmi miniszter videóüzenetében elmondta: nagyon fontosnak tartja, hogy a tágabb technológiai trendek mellett hangsúlyt kapjanak az Infotér Konferencián a védelmi kérdések is. „Egyre inkább felismerjük, hogy az űr kulcsfontosságú szerepet játszik a védelem és a nemzetbiztonság területén. Amikor Donald Trump elnök 2019-ben létrehozta az önálló űrhaderőt, sokan kétkedve fogadták, ugyanekkor azonban a NATO is hadszíntérre nyilvánította a világűrt.” A miniszter kiemelte, azóta egyértelmű, hogy egy új űrverseny küszöbén állunk, az űrtechnológia pedig nem csupán a felfedezéseink eszköze, hanem a modern hadseregek vezetési, irányítási, kommunikációs és hírszerzési képességeinek alapja is.

Azt, hogy a konfliktusok korát éljük, DR. KUTNYÁNSZKY ZSOLT védelmi stratégiáért és humánpolitikáért felelős államtitkár is megemlítette, hozzátéve, hogy a XXI. század haderőfejlesztési kihívása, hogy figyelembe vegyük azokat a technológiákat, amik korábban nem voltak jellemzőek, ma már azonban robbanásszerű a jelentőségük. A jövő fegyveres konfliktusait az űripar, a robotika és a mesterséges intelligencia is nagymértékben meghatározza.

Magyarország hadászati fejlesztéseiről szóló prezentációjában kitért arra, hogy mind a légi, mind a szárazföldi terület esetében a már meglévő eszközöket modernizálják. „Magyarország elkötelezett a haderő újraépítésében. Amikor haderőfejlesztésről beszélünk, akkor a NATO-ban megvalósuló szövetségi szerepvállalásunk erősödéséről is beszélünk.”

1. FERENCZ ORSOLYA űrkutatásért felelős miniszteri biztos a HUNOR űrhajós programról szóló előadásában részletesen beszélt az űrhajós-jelöltek képzési folyamatáról, mely során a tudományos ismeretek elsajátításán túl többek között repülőgépes kiképzés és egy igen kemény izolációs tréning is várta az aspiránsokat. „Mindvégig nemzeti programban gondolkodtunk, aminek nagy előnye a számtalan kísérleti javaslat és a mára több mint 100 szakember, aki csatlakozott a kivételes folyamathoz. Van már például űrorvosunk, ilyen szakember Magyarországon korábban nem volt. A tudományos és technológiai eredményekkel a gazdasági potenciálunk és piaci kapacitásaink is nőttek. Az eredményekre egész Magyarország büszke lehet.”

Cserényi Gyula tartalék kutatóűrhajós és Kapu Tibor kutatóűrhajós jelenleg Houstonban tartózkodnak, innen jelentkeznek majd be az Infotér Konferencia esti kerekasztal-beszélgetésére, melyen nemzeti hősünk, Farkas Bertalan személyesen is részt vesz. Ferencz Orsolya szerint az űrprogram egyik legfontosabb hozadéka, hogy felkeltette a magyar fiatalok érdeklődését a szektor iránt és itthon tartja a tehetségeket.

RODRIGO DA COSTA, az EUSPA (EU Agency for the Space Programme) ügyvezető igazgatója azzal kezdte előadását, milyen fontos szerepet játszik az űr az uniós polgárok mindennapi életében, biztonságában. Rengeteg szolgáltatáshoz szükséges ma már űradat, így a kritikus infrastruktúrák folyamatos megfigyelést igényelnek. Elmondta: az EUSPA különböző tevékenységeivel, így például a GALILEO globális műholdal navigációs rendszerrel, a GOVSATCOM uniós kormányzati műholdas kommunikációs programmal, vagy éppen az űrszektorban érdekelt vállalkozásokat támogató és ezzel egy élő űrökoszisztémát létrehozó Cassini programmal az európai űrszektor éllovasa.

Ahogy az igazgató fogalmazott előadása végén:

„A jelen a legjobb idő arra, hogy az űrkutatással és az űrrel kapcsolatos tevékenységekkel foglalkozzunk, hiszen az űrnek transzformatív ereje van a globális kihívásokban!”

Az Infotér Konferencia Space&Defense nulladik napjának délutánján a résztvevők hallatnak még többek között az űripari ökoszisztéma-fejlesztésről, az XR technológia jövőjéről a hadseregben, exportképesség fejlesztéséről az űrszektorban és robotikai innovációkról a modern hadviselésben.

További friss híreket talál a Technokrata főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!