Copyright-háború: az MP3 után jönnek a mobiltelefon-csengőhangok

A mobiltelefon-csengőhangok terjesztése rendkívül jó üzletnek bizonyul Európában és Ázsiában, ahol vállalkozások százai foglalkoznak azzal, hogy a népszerű zeneszámok részleteit csengőhangok formájában kínálják a vásárlóknak. Csak Japánban több mint 300 millió dolláros forgalmat hozott a csengőhang-üzlet. A Nokia becslése szerint 5 éven belül milliárdos bevételt fognak hozni a csengőhangok.

A csengőhang-vásárlás Amerikában viszonylag új lehetőségnek számít, Európában viszont egyáltalán nem újdonság: a forgalmazó website-ját meglátogatva a kiválasztás – és a fizetés – után a kiszemelt csengőhang letölthető. Az ár rendszerint 1 és 10 dollár között mozog és a telefonszámlán jelenik meg. A hasznon a forgalmazó és a telefonszolgáltató közösen osztozik.

Jogdíjat persze senki sem fizet, ezért az olyan amerikai hivatalok, mint a Harry Fox Agency vagy az American Society of Composers, Artists and Publishers (ASCAP) a Napster elleni siker után ebbe az irányba fordultak. Megoldást az eladott csengőhangok utáni licencdíj-fizetés jelenthet, de problémát okoz a licencelési szabályok eltérő volta a különböző területeken.

A végleges megoldás tehát – akárcsak az MP3 esetében – még várat magára. Az azonban biztosra vehető, hogy a szóban forgó szerzői jogokkal rendelkező cégek, mint a BMI vagy az EMI nem mennek el az újabb – nagyon komoly – bevételi lehetőség mellett, és mindent meg fognak tenni a csengőhang-forgalom megsarcolása érdekében. A művelet kivitelezése – ez egyelőre a jövő titka. Mindenesetre nem lesz könnyű.