Elfogadták a magyar e-kereskedelmi törvényjavaslatot

A szabályozásban eddig tátongó hézagot betöltő törvény legfontosabb célja az elektronikus kereskedelem fejlesztése, valamint a fogyasztók jogainak védelme. A jogszabályban részletesen meghatározták az elektronikus úton történő szerződéskötésre vonatkozó szabályokat és azt is, hogy mely információkat, és míly módon kell a szerződő feleknek folyamatosan egymás felé közölniük.

Az új törvény emellett kimondja azt is, hogy mivel szolgáltatás igénybevevőjének tisztában kell lennie a szolgáltató személyével, a szolgáltatók számára kötelezővé válik minden azonosításukhoz szükséges adat folyamatos és közvetlen közzététele. A törvény szerint a szolgáltató gyakorlatilag csak akkor felel az információ közbenső és átmeneti jellegű automatikus tárolásával okozott kárért, ha hivatalosan felszólították a jogsértő tartalmak eltávolítására, ám ezt nem tette meg (a jogellenes információk eltávolítását kérelmező értesítés pontos formáját is leírja a jogszabály). A szabályozás minden Magyarországra irányuló tartalomra vonatkozik, mely fogalmat szintén definiál a törvény.

Fontos továbbá, hogy az e-kereskedelmi törvény szabályozza az internetes spam-elést (kéretlen reklám, megkeresés), eszerint biztosítani kell, hogy az igénybevevő magánszférája védelmében megtilthassa, hogy részére az információs társadalmi szolgáltatás felhasználásával reklámot küldjenek. Ennek érdekében a törvényjavaslat elõírja, hogy tájékoztatni kell az igénybevevőt arról az elektronikus levelezési címről és egyéb elérhetőségről, ahol ez irányú igényét bejelentheti. A reklámozó, a reklámszolgáltató, valamint a reklám közzétevője köteles nyilvántartást vezetni azokról a személyekrõl, akik részükre írásban ilyen bejelentést tettek. E nyilvántartások harmadik személy részére nem adhatók át, így nem szolgálhatnak alapul további levelezési listák összeállításához. Az ilyen bejelentést tevõ személyek részére a reklámozó, a reklámszolgáltató, valamint a reklám közzétevõje nem küldhet további reklámot, annak tartalmától függetlenül.

A felelõsségi rendszer révén a törvénynek nem célja az Interneten hozzáférhetõ tartalom szabályozása, miként a szabályozás alapjául szolgáló e-kereskedelem irányelvé sem. A tartalom szabályozását továbbra is az egyes tevékenységekre, illetve jogügyletekre irányadó jogszabályok biztosítják.