EU: a nagytestvér figyelni fog

Úgy tűnik, hogy az Európai Unió tagállamai számára kötelező lesz másolatot készíteni elektronikus kommunikációjukról, amelyet minimum egy évig meg is kell őrizniük. A polgári jogok harcosai által kiszivárogtatott információk szerint mindez már javaslat formájában várja az EU-bizottság döntését.

A javaslat vázlatát a belga kormány készítette el, mely szerint az EU-ban lévő telekommunikációs vállalatok kötelesek megőrizni egy másolatot a rajtuk keresztül menő összes telefonhívásról és elektronikus levélüzenetekről legalább 12 hónapon keresztül.

Az így eltárolt információkat csupán a hatósági és törvényvégrehajtó szervek szerezhetik meg – természetesen, ha rendelkeznek olyan bírói végzéssel, amely engedélyezi az adatokhoz való hozzájutást.

Ian Brown, a brit Foundation for Information Policy Research igazgatója szerint a javaslat „azt feltételezi, hogy az Európai Unió minden állampolgára potenciális bűnöző, akik után folyamatosan kémkedni kell. Ez mindenképpen emberi jogokba ütközik.”

Az új európai adattartási törvényjavaslatot 2001. szeptemberében indítványozták elsőként, a terrorizmus elleni harc egyik fő segítőeszközeként. 2002. júniusában az Európai Parlament megszavazta, hogy a tagországok alkalmazhatják az eljárást, azonban az adatok csak nemzetvédelmi okokból voltak kikérhetőek a telekommunikációs társaságoktól.

Azonban az új javaslat értelmében az adatok másolása, és megőrzése nem lehetőség, hanem kötelesség, és nem csupán nemzetvédelmi esetekben adhatóak ki, hanem bármilyen bűncselekmény felkutatása érdekében.

Tony Bunyan, a brit székhelyű Statewatch szóvivője szerint „az egészet csupán a terrorizmus elleni küzdelem köntösébe bújtatják, azonban ez jóval több annál: ez egy mindenkire kiterjedő teljes felügyelet”.

A polgári szabadságért harcoló Statewatch szerint az is rossz jel, hogy a belga indítvány nem tartalmaz semmiféle tájékoztatást az adatmegőrzés irányításáról, és ellenőrzéséről, amely főként az adatokkal való visszaélések okozta problémákat előzné meg.

A hatóságok ugyanis hozzájuthatnak az adatokhoz összefüggésbe hozva azokat bármilyen bűncselekménnyel, beleértve a bűnszervezetben való részvételtől, a szexuális kizsákmányoláson keresztül a számítógépekkel elkövetett bűncselekményekig, sőt akár a fajgyűlölet vagy a hamisítás gyanúja is megnyithatja az eddig olyan jól záródott kapukat.