Terminal – Milyen a jelenlegi penetráció, és mi várható év végére?
Kádas Endre – A HíF augusztusi adatai szerint 61%-os a lefedettség, jelenleg ez már 65-66% körül lehet, és elképzelhető hogy karácsonykor 69, esetleg 70%-ra is felmehet. Tehát úgy tűnik, hogy sikerül még olyan rétegeket bevonni a szolgáltatóknak az előfizetői körbe, amelyek még potenciális vásárlók lehetnek. Az nagy kérdés hogy lesz-e telítődés. Ha csak a cseh példát nézzük, úgy tűnik, hogy 70%-nál lelassult a növekedés – ám nálunk ennek egyelőre nem látszanak a jelei.
Terminal – Mikor jelennek meg az új – Nokia 6100, Nokia 6800, Nokia 7250, Nokia 2100, Nokia 5100 és a Nokia 8910i – készülékek? Ez várhatóan mennyire befolyásolja majd a penetrációt?
Kádas Endre – Az újonnan bejelentett telefonok nagytöbbsége 2003 első negyedévében jelenik meg. Az érvényes tendencia szerint a mobilkészülékek piacán az új előfizetők belépése mellett nagyobb arányban a készülékeknek a cseréje – a hozzáadott értékű szolgáltatások nyújtása által – növeli a piac nagyságát.
Jelenleg a telefonok piacán ez a kétféle folyamat látható, kétféle kör vásárol készüléket: az új belépők, akik még nem rendelkeznek telefonnal, valamint azok, már rendelkeznek készülékkel, de le szeretnék cserélni – vagy mert már elöregedett, vagy mert elavult. Hiszen egyre gyakrabban jelennek meg újabb és újabb funkciók – például az MMS.
Az MMS-től a szolgáltatók forgalmának növekedése várható, ugyanis a hangszolgáltatásoknál csökkenő tendenciát mutató ARPU-t (egy felhasználóra eső átlag bevétel) kompenzálni csak úgy lehet, hogy újabb és újabb szolgáltatásokat vezetnek be a szolgáltatók azokra a funkciókra építve, amelyek a készülékekbe beépítésre kerülnek. Úgy, mint például az MMS, a Java-játékok, a WAP-böngészés, vagyis az olyan szolgáltatások, amelyekre feliratkozva naponta friss és érdekes információkat kaphatunk akár SMS-ben, vagy akár MMS-ben.
Ezért egyre inkább az értéknövelt, azaz az új alkalmazásokat és szolgáltatásokat nyújtó készülékek fogják a piac egyre nagyobb hányadát kitenni. Ennek alapvető eszköze a Java-környezet alkalmazása. Ehhez pedig az kell, hogy a harmadik fél, azaz a tartalomszolgáltatók, illetve az alkalmazásfejlesztők is megtalálják a számításaikat.
Terminal – A jövőben mennyire válik alapfunkcióvá a Java és az MMS?
Kádas Endre – A Java a készülékek többségébe bekerül, emellett pedig az MMS is egyre inkább teret hódít. Hiszen a Java egyik nagy előnye, hogy bővíti a készülék-platformot. Így már nem csak a készülékgyártók privilégiuma, hogy egyes funkciókat beépítsenek, hanem az alkalmazásfejlesztők számára is megnyílt az út.
A Java által kínált nyílt környezet lehetővé teszi, hogy a külső fejlesztésű alkalmazások folyamatosan letölthetőek legyenek a mobiltelefonra, újabb és újabb alkalmazások legyenek telepíthetőek a mobilkészülék teljes élettartama során, nemcsak a kezdeti vásárláskor. Emellett a fogyasztók nagyobb választási lehetőséggel rendelkeznek az általuk használt eszközök és a rendelkezésre álló szolgáltatások terén.
A mobilszolgáltatók számára az alkalmazás-letöltés várhatóan emeli majd a forgalmat, valamint új bevételi lehetőségeket nyit – például díj megfizetése ellenében új szolgáltatásokat vezethet be, vagy rendelkezésre bocsáthat letölthető tartalmakat, például játékokat, amelyeket az egyes felhasználók letölthetnek – és akár kapcsolat nélkül is játszhatnak – vagy akár dinamikusan generált, személyre szabott információkat, amelyek grafikonokat jeleníthetnek meg.
Terminal – Kell-e külön támogatást biztosítani a hozzáadott értékű funkcióknak?
Kádas Endre – A mobil operációs rendszerek szabványosítása most kezdődött el, emellett gyakorlatilag a mobil iparág a Symbian mellett tette le a voksot. A Java által viszont már azok a készülékek is programozhatóvá váltak, amelyek a mobilgyártók saját operációs rendszereivel működnek. A Symbian azért vált az iparágban a legelterjedtebb mobil operációs rendszerré, mert kifejezetten mobileszközre tervezték. Ez azt jelenti, hogy ezek a készülékek, amelyek Symbiannal szereltek, robosztusak, megfelelnek annak a kritériumnak, hogy akár hetekig újraindítás nélkül működtessék a készüléket. Emellett a Symbian operációs rendszerekben az adatátviteli, a kommunikációs csatornák illetve rétegek teljes mértékben beépítésre kerültek.
Terminal – Miért nem valósulhatott meg az i-mode túlnyomó európai jelenléte?
Kádas Endre – Az i-mode főként a csomagkapcsolt adatátvitelnek köszönheti a sikerét a felkelő nap országában, emellett a japánok kezdetben adatátviteli mennyiségekért fizetnek. A színes kijelzők is jobban integrálhatóak voltak ebbe a mobilrendszerbe, azonban maga a technológia semmivel sem fejlettebb, generáció szempontjából nem is a 2,5-hez tartozik, mert az a rendszer, amelyre ráépült az i-mode, kicsit egyszerűbb rendszer volt.
Európában ugyanúgy lehetséges a színes tartalmak megjelenítése, ugyanúgy lehet tartalmakat letölteni, a 3650, 7650, 9210i készülékeknél pedig real formátumban lehet videót letölteni. A feladat mindig is az volt, hogy a tartalmakat eljuttassuk a felhasználóknak, azonban ennek a műszaki megoldása fragmentálódik, mert a szolgáltatói platformok transzparenciálisak: sok elem nem szabványos, sokféle szabványból válogatták a platformfejlesztők a maguk számára megfelelőt.
Terminal – Mi határozza meg azt, hogy egyes felhasználói csoportoknak szánt készülékekbe milyen funkciók kerülnek?
Kádas Endre – Mindezt kutatások előzik meg. Amikor megfogan egy terméknek az ötlete, lemodellezzük, a piaci csoport képviselőivel kipróbáltatjuk magát a koncepciót, nem feltétlenül működő készülék formájában, lehet ez rajz, vagy műanyag is, de mindenképp a készüléket imitáló eszközök, és leteszteljük, hogy milyen lehet a fogadtatás. Természetesen a költségek is fontosak, hogy egyes funkciókat beépítve vajon hajlandó lesz-e a célközönség megvenni. Hiszen egyre nehezebb kiválasztani a készülékeket, formában, személyre szabhatóságban, vagy éppen a műszaki funkciók szempontjából. Mivel a mobiltelefon személyes terminál, nagyon fontos a testreszabhatóság.
Terminal – Úgy tűnik, hogy a Nokia a játékipart egyre inkább áthelyezi a mobileszközökre…
Kádas Endre – Ennek az a felismerés az oka, hogy az ember – a homo ludens – szeret játszani. Természetesen van egy olyan kategória, amely akkor játszik, amikor az időt szeretné agyonütni, de rohamosan nő a játék iránti igény tendenciája. A számítógépek mögött is sokan ülnek emiatt, s az, hogy ez az élvezet már mobil körülmények között is elérhető, még nagyobb elégedettséget nyújt. Hiszen sokan vagyunk úgy azzal, hogy ha már egy eszköz kommunikációra is használható, akkor ne csak arra legyen alkalmas…