Alkotmánysértő a Matáv bevételkiesését finanszírozó távközlési alap?

A vezetékes megoldásoknál igényelhető kisfogyasztói előfizetői csomagot a Matáv szolgáltatja, amely a kispénzűek telefonhasználatát támogatja. A piacvezető szolgáltató előfizetőinek 18 százaléka váltott erre a díjcsomagra, csakhogy az alacsonyan tartott díj veszteséget termel, amit kompenzálni kell – mégpedig az ESZA-val, melyet a távközlési ágazat szereplői töltenek fel bevételeik arányában.

Az ügyben a Vodafone is érintett: annak ellenére, hogy új belépőként így is több millió dollárt fordított arra, hogy magyarországi szolgáltatásának technikai hátterét megteremtse – esetleges profitját nagy arányban csökkenti az a kiadás, amelyet minden évben az egyetemes szolgáltatói alap számára kell befizetnie azért, hogy hozzájáruljon a Matáv fent említett bevételkieséséhez.

Vitai Attila korábban lapunknak azt nyilatkozta, hogy a mikor a Vodafone megnyerte a koncessziót 1999-ben, szó sem volt arról, hogy a Matávnak fizetni kell. Mint mondta: „A régi kormánnyal nem sikerült megállapodni, amikor próbáltuk ezt megvitatni. Mivel köztudott, hogy ezt főként nyaralókban használják, és nem a rászorulók veszik igénybe, nem tartom jogosnak, hogy a mobilszolgáltatók fizessenek ezért. Remélem, hogy ezt a problémát a jelenlegi kormány hamarosan megoldja.”

Ám úgy tűnik, hogy az alternatív távközlési szolgáltatók ezt már nem várják meg, s inkább az Alkotmánybírósághoz fordulnak a szerintük aránytalanul nagy, az egyetemes szolgáltatói alapnak fizetendő összegek miatt.

Az Alternatív Távközlési Szolgáltatók Egyesülete (ATSZE) szerint ugyanis a távközlési támogatási alapba befizetett pénzek csupán a távközlési piaci versenyben ellenérdekelt Matávot gazdagítanák, emellett a Westel fő tulajdonosa a Matáv, így gyakorlatilag a vállalat egyik zsebéből a másikba teszi át a pénzt, azonban ez a Pannon, a Vodafone, és a többi távközlési társaság esetében is több milliárdos terhet róhat a szolgáltatókra.

Az ATSZE a kormányrendeletben foglalt számok mérsékléséről nem tudott megállapodni az Informatikai és Hírközlési Minisztériummal, így egy alkotmánybírósági beadvánnyal próbálja az alap, illetve az abba történő be- és kifizetések alkotmányosságát megvizsgáltatni.

A Hírközlési Törvény előírja a rászorultság elvét, s ennek érdekében hozta létre a jogszabályt. Az ATSZE szerint azonban ez jelenleg az alternatív szolgáltatókat arra kényszeríti, hogy befizetéseikkel más vállalatok által kínált kényelmi szolgáltatásokhoz – például nyaralók, riasztó rendszerek távközlési költségeihez – járuljanak hozzá. Ráadásul a támogatás mértéke nincs korlátokkal szabályozva.

De nézzük meg az érme másik oldalát is! A Matáv azzal védekezik, hogy a távközlési törvényben előírt egyetemes szolgáltatást finanszírozó távközlési alaphoz árbevétel-arányosan kell hozzájárulni. Erre pedig azért van szükség, mert – a jogszabály szerint – a távközlési cégnek olyan területeken is szolgáltatnia kell, ahol nem éri meg, a szociálisan rászorulók által fizetett előfizetési díj és a valódi költségalapon számított előfizetési díj közötti különbözetet pedig ebből pótolják.

Az egyetemes szolgáltatást végző társaságok – mint például a Matáv – viszont nem mindig tudják megtéríteni az alapból a bevételkieséseiket, hiszen nem minden társaság teszi oda a magáét. Így a Matáv – természetesen a Westellel egyetemben – hiába tesz eleget az őt illető befizetési kötelezettségének, ha az érintett szolgáltatók – amely szinte csak a Matáv – nem kapják meg a pénzüket, a szociális csomagok megszűnhetnek.

Az ígéretek szerint az Informatikai és Hírközlési Minisztérium (IHM) még az idén radikális változtatásokba kezd. A távközlési alapba befizetendő összegről február 15-én tárgyal a tárca – azonban a 2002. évi díjat február 28-ig be kell fizetni minden érintett szolgáltatónak.