Elektronikus értékesítés és beszerzés a vállalatoknál

Egyre több vállalat fedezi fel a saját honlap létrehozásában és működtetésében rejlő előnyöket, a korábbi egyszerű, informatív jellegű vállalati honlapokkal szemben egyre többször lehet találkozni igényes, dinamikus és multifunkcionális weboldalakkal. 2003 elején az 5 főnél többet foglalkoztató cégek 41%-a rendelkezett saját honlappal. – derül ki a GKI Gazdaságkutató Rt., a Westel Rt. és a Sun Microsystems Kft. közös kutatásából.

Bár az átlagos vállalati honlap még mindig jellemzően csak a vállalatról, valamint annak termékeiről és szolgáltatásairól nyújt információkat, a weboldalak 27%-a már interakcióra (pl. katalógusban való keresés), sőt mintegy 9%-a üzleti tranzakciók lebonyolítására is lehetőséget biztosít. Igazán hatékony, az informatikai rendszerrel integráltan működő internetes oldalak aránya viszont továbbra is alacsony, a cégek mindössze 2%-a érte el a legfejlettebb szintet.
A vállalatok közötti internetes kereskedelem lassan, de terjed hazánkban is. A cégek a beszerzési folyamat elektronikus útra terelése iránt nyitottabbak, többen használják az online csatornákat vásárlásra, mint termékeik, szolgáltatásaik értékesítésére. A cégek 8%-a értékesíti termékeit Interneten keresztül, míg beszerzéseik lebonyolítására a vállalatok 14%-a vesz igénybe honlapokat, portálokat, elektronikus rendelési rendszereket. Az online értékesítésben – a nemzetközi tapasztalatokkal egyezően – a turizmussal foglalkozó cégek a legeredményesebbek.

A lehetőség biztosítása azonban nem jár együtt a forgalom feltétlen növekedésével. A magyarországi vállalatok 2002 évi árbevételének mindössze 0,7%-a származott elektronikus, azaz bármilyen számítógépes hálózaton keresztüli érkezett megrendelésekből, melyből az Internet csak 10-15%-os részt hasít ki. A beszerzések 1,1%-a bonyolódott elektronikus csatornákon.

1. Vállalati honlapok

Az 5 főnél többet foglalkoztató cégek 41%-a rendelkezik saját honlappal. Az átlagnál nagyobb arányban az ingatlan és gazdasági szolgáltatást nyújtó cégek, valamint a feldolgozóipari cégek működtetnek weboldalakat, míg a legelmaradottabbnak ezen a téren (is) a mezőgazdasági vállalkozások számítanak.

A weboldallal rendelkező vállalkozások aránya és a vállalat mérete szoros összefüggést mutat: a 250 fő feletti cégek 70%-a rendelkezik saját honlappal, az 50 fő alatti vállalatok esetében ugyanez az arány 35-43% körül alakul.

A vállalatok tervei szerint a következő 12 hónap során az építőipari, energetikai, kereskedelmi és a mezőgazdasági cégek fognak legnagyobb arányban honlap kiépítésébe (ezen vállalatok körülbelül 25-30%-a tervezi ezt). Vállalatnagyság szerint a következő 12 hónapban inkább a mikro- és kisvállalatok lesznek aktívak a webes megjelenésben.

2. Honlapok fejlettségi szintje

Az átlagos vállalati honlap még mindig jellemzően csak a vállalatról, valamint annak termékeiről és szolgáltatásairól nyújt információkat (a honlappal rendelkezők 73%-a). A weboldalak 18%-a biztosít lehetőséget interakcióra (pl. katalógusban való keresés), míg további 7%-ukon kereskedelmi tranzakciók lebonyolítására is van lehetőség. A lehetőségek körének szélesedése (egyre több termék és szolgáltatás vásárolható meg az Interneten), valamint az e-kereskedelem fejlődése (fizetési módok, biztonság) az internetes tranzakciók arányának növekedése irányába mutatnak.

Kereskedelmi tranzakciók lebonyolítására lehetőséget nyújtó honlappal azonban még kevés cég (7%) rendelkezik, és az esetek többségében ezen honlapok még nem működnek integráltan a gyártástervezési-, raktár- és készletgazdálkodási vállalati rendszerekkel.

3. Elektronikus kereskedelem

Elektronikus értékesítés
A magyarországi 5 fő feletti vállalatok 8%-a értékesíti termékeit Interneten keresztül. Saját honlapján a vállalatok 7%-a biztosít lehetősége termékei/szolgáltatásai megvásárlására, míg valamilyen elektronikus piactéren a vállalatok 2%-a van jelen.

Az ágazatok közül kiemelkedik a vendéglátás és szálláshely szolgáltatás, és az ingatlanügyek, gazdasági szolgáltatások ágazat. Ezen vállalatok többsége saját honlapját használja fel az internetes értékesítés helyeként, de a vendéglátó, illetve szálláshely-szolgáltató cégék nagyobb arányban vannak jelen elektronikus piactereken, portálokon is. Az Internetet, mint értékesítési csatornát legnagyobb arányban a közepes cégek veszik igénybe.

Az elektronikus értékesítés, azaz bármilyen számítógépes hálózaton keresztül érkezett megrendelések, a vállalatok árbevételének 0,7%-át adták 2002 folyamán, ezen belül az Interneten keresztüli eladások csak az árbevétel 0,08%-ára rúgtak. Az átlagnál sikeresebbek voltak a vendéglátó és szálláshely-szolgáltató cégek mind az elektronikus, mind az internetes értékesítésben.

Elektronikus beszerzés
A vállalatok nagyobb arányban használják az Internetet beszerzésre, mint értékesítésre. Míg a vállalatok 8%-a értékesít az Interneten keresztül, addig beszerzésre a cégek 14%-a használja azt.

Az ágazatok közül a legnagyobb arányban a szállítás, raktározás, posta, távközlés és a gazdasági szolgáltatások cégei használják az Internetet vásárlásra, beszerzésre. Az értékesítésben elöljáró vendéglátás, szálláshely-szolgáltatás ágazat az internetes beszerzés területén a legkevésbé aktív.

Az Interneten vásárló vállalatok túlnyomórészt az eladó saját honlapján rendeli meg a termékeket/szolgáltatásokat, az elektronikus piacterek használata ettől jóval elmarad.
Az internetes beszerzésben a kisebb vállalatok (20 fő alatt) kevésbé aktívak, míg a nagyobb vállalatok kissé magasabb arányban használják ki az ebből származó előnyöket.

Az elektronikus úton történt beszerzések, amely magában foglalja az internetes tranzakciókat is, az összes beszerzés értékének 1,1%-át tették ki 2002-ben az 5 fő feletti vállalatok körében. Ennek alapján az összes elektronikus beszerzés a tavalyi évre 354 milliárd forintra tehető.