A Nagy Testvér Díjak háttere

Állami Szervek Nagy Testvér Díja: Szverdlovszk-díj

1979 áprilisában súlyos baleset történt a szovjetunióbeli Szverdlovszk mellett működő, ˝19-es Zóna˝ elnevezésű titkos katonai bázison. A ˝19-es Zóna˝ a szovjet biológiai és vegyi fegyver program egyik fő központja volt. E kutatások a Szovjetunió által 1972-ben aláírt, a biológiai fegyverek korlátozásáról és leszereléséről megkötött nemzetközi konvenció megszegésével folytak gőzerővel. Későbbi nyugati hírszerzési jelentések szerint a programban összesen 25–30.000 ezer kutató és alkalmazott vett részt a hetvenes években. A˝19-es Zóna˝ fő feladata az anthrax hadászati alkalmazásának kifejlesztése volt.

1979 áprilisában bázison por alakban tárolt több tonna anthrax egy kis része a szellőző berendezésen keresztül a levegőbe jutott. A szél a felhőt Szverdlovszk ipari negyedei felé sodorta. Rövidesen több tucat beteg került kórházba súlyos légzési és koordinációs zavarokkal, valamint heveny agyvérzéssel. A várost megszállták a KGB vegyimentesítő brigádjai és nyomozói. Utóbbiak minden, a betegekre vonatkozó iratot, kórjelentés lefoglaltak. A következő két nap leforgása alatt mintegy 70 ember halt meg a tüdő-, illetve agyvérzés következtében. A holttetemeket szigorú biztonsági intézkedések közepette szintén elvitték, és tömegsírba hantolták. Arról nincs adat, hogy katonai bázison szolgálatot teljesítők közül hányan vesztették életüket a baleset következtében.

Közönség-díj: Idi Amin Dada-díj

Idi Amin Dada 1923 és 1925 között született az ugandai Koboko tartományban. 1946-ban lépett be a hadseregbe, mint szakács. 1951-ben hazája nehézsúlyú boxbajnoka lett, miközben lassan haladt előre a ranglétrán. 1958-ban főtörzsőrmester és szakaszparancsnok. A kortársak kemény-, illetve kissé nehézfejű, de megbízható katonaként emlékeztek rá. 1962-ben már hadnagyként irányította a ˝turkanai mészárlás˝ néven elhíresült hadműveletet Uganda északi részén. Az abban az évben függetlenné vált ország katoani főparancsnokává már az új miniszterelnök, Milton Obote nevezte ki. 1971-ben megbuktatta Obote kormányát. A következő években példátlan tisztogatást rendezett a hadseregben és az államapparátusban, a rivális törzsek elleni irtóhadjáratainak pedig becslések szerint 300-500 ezer ember esett áldozatul szerte az országban. Uralmát a tanzániai hadsereg döntötte meg 1979-ben.

Idi Amin előbb Líbiába, majd Irakba, végül Szaúd-Arábiába szökött, ahol tisztes apanázst és teljes ellátást kapott a Feiszal király kormányától. Egyik interjújában azon sajnálkozott, hogy már nem volt ideje kedvenc történelmi alakjának, Adolf Hitlernek szobrot emeltetni az ugandai fővárosban, Kabalában. Többször tett sikertelen kísérletet arra, hogy visszatérjen Ugandába, legutóbb 2001-ben. 2003-ban magas vérnyomással és vese-elégtelenséggel kórházba került. 2003. augusztus 16-án hunyt el.

Magánszemélyek Nagy Testvér díja: Erich Mielke-díj

Erich Mielke 1907-ben született Berlinben. 1925-ben lépett be a Német Kommunista Pártba. 1931-ben egy utcai incidens alkalmával meggyilkolt két rendőrt. Belgiumba, majd a Szovjetunióba menekült, részt vett a spanyol polgárháborúban. 1945-ben tért vissza Németországba, ahol a szovjet megszállási zóna rendőrségének megszervezése volt a feladata. 1950-ben, a Német Demokratikus Köztársaság megalakítása után belügyminiszter-helyettes lett, majd 1957-től 1989-ig, a rendszer bukásáig állambiztonsági miniszter, a Stasi főnöke. Vezetése alatt a Stasi a legkiterjedtebb, és a népesség nagyságához mérten a legnagyobb besúgó-hálózatot működtető politikai rendőrséggé nőtte ki magát a szovjet blokkban.

A német egyesülés után, 1993-ban Mielke ellen vádat emeltek, azonban csak az 1931-ben elkövetett gyilkosság miatt tudták felelősségre vonni. Hat év börtönre ítélték, de egészségi állapotára tekintettel két év letöltése után szabadlábra helyezték. A Stasi élén folytatott tevékenységéért nem tudták felelősségre vonni, így többek között azért sem, hogy a parancsnoksága alá tartozó határőrség több száz, a berlini falon át menekülni próbálkozó embert lőtt agyon 1961 és 1989 között. Erich Mielke 92 éves korában, 2000 májusában hunyt el.

Céges Nagy Testvér Díj: Dehomag-díj

Az IBM németországi leányvállalata, a Deusche Holleright Machinen Gesselschaft (röviden: Dehomag) a Második Világháború alatt lyukkártyák segítségével szervezte meg a Harmadik Birodalom vasúti menetrendjének összehangolását. A lyukkártyát használta fel a zsidók tudományos alaposságú kiéheztetésére; továbbképzéseket tartott a náci tisztek számára és a Dehomag tette azt is lehetővé, hogy ˝azonosítsák˝ a zsidókat, és magát a ˝faji˝ besorolást, tehát a nem vallás, hanem nemzedékekre visszamenő származás szerinti osztályozást is a Dehomag találta ki, írja Edwin Black amerikai történész.

A cég egyik plakátján egy gyárépület felett lebegő óriási lyukkártya látható, és a rajta keresztülhaladó fénysugarak bevilágítják az épület minden zugát. ˝A Holleright átvilágítja az Ön cégét, és ezzel segíti a felügyeletet, valamint a szervezést.˝ Egy másik plakáton a lyukkártya egy, az égen lebegő, óriási szemből türemkedik ki: ˝Lássunk mindent a lyukkártya szemével.˝

Forrás: Edwin Black: az IBM és a Holokauszt (Athenaeum 200 Kiadó, 2001)