Miben hasonlítanak a számítógépes vírusok és a mezőgazdasági katasztrófák?

Az Egyesült Államok néhány IT-biztonsággal foglalkozó szakértője szerint – noha a két terület alapvető különbségeket mutat – meglepő párhuzamokat lehet vonni a mezőgazdaságban felmerülő károkozók és a digitális világot veszélyeztető vírusok között. ˝Az emberek olyan fajokat hurcolnak be egy-egy területre, amelyekre ott addig nem is számítottak; más emberek digitális vírusokat készítenek, melyekre a Microsoft nem számított.˝ – fejtegette Jeff Dukes, a Massachusetts-i Egyetem biológiaprofesszora – ˝Ezek az új fajok nagy hatással vannak erdőinkre és egész fajokat képesek kipusztítani.˝

Vírusok idebent és odakint

Hasonló hatást figyelhetünk meg a számítástechnikában: a monokultúra jelentette veszély – mely először a mezőgazdaság és az állattartás területén produkált valós problémát – a számítástechnikában is egyre nagyobb gondot jelent. A biológusok igyekeztek/igyekeznek meggyőzni a gazdálkodókat a különböző fajok, fajták használatának előnyeiről, s az utóbbi időben hasonló feladatot próbálnak meg véghezvinni az IT-biztonság témakörét kutató szakértők is.

Két mikrobiológus, Trudy M. Wassenaar és Martin J. Blaser rámutatott: ˝A biológiai vírusok gyors mutációra képesek, melynek során a gazdatest védettségét újabb és újabb módszerekkel tudják kikerülni. A számítógépek világában a férgek hasonló viselkedési mintával szolgálnak. Ha egy féreg sikeres működésében, akkor a variánsok gyorsan feltűnnek. Ezek [közel] ugyanazt a veszélyt hordozzák magukban, ám felismerésüket a némileg megváltozott működés teszi nehézzé. Következésképp a biológiai fertőzések során szerzett tapasztalatok felhasználhatók a számítástechnika területén is; többek között a fokozottan virulens fertőzések megjóslására.˝

Ír burgonyaválság

Ennek következményei talán legjobban a két évszázaddal korábban bekövetkezett írországi eseményeken mutatható be. A XIX. század elején Írországban még számos burgonyafélét termesztettek, a 40-es évekre azonban a legtöbben már csak egyfajta (lumper néven említett) krumplival foglalkoztak. Ennek pedig az volt az oka, hogy ez a fajta igen kedvező növekedési ütemet volt képes produkálni az észak-európai, relatíve mostoha körülmények között is, ráadásul tápérték szempontjából is kimagaslónak bizonyult.

Mindezek nyomán 1845-re már a lakosság nagy részének (mintegy 3 millió embernek) ez a fajta burgonya volt a fő táplálékforrása. Ekkor azonban megjelent egy gombabetegség, mely tönkretette a termést; aminek borzalmas hatása volt az írekre: két év alatt több mint egymillió ember halt meg az alultápláltság vagy az éhezés következtében. Ezt követően jobban odafigyeltek a fajták sokszínűségének fenntartására, s azóta sem következett be hasonló mérvű katasztrófa e téren Írországban.

Párhuzamok a számítástechnikában

A burgonyapenész fertőzése igen gyorsan söpört végig az országon – csakúgy, mint például a Blaster a tavalyi év közepén (a féregnek csak napok kellettek ahhoz, hogy az egész Interneten elterjedjen). Bár a Blaster még mindig egy lassú teknősbékának nevezhető a Slammer mellett, hiszen ez utóbbinak egy éve a sebezhető szerverek 90 százalékának eléréshez mindössze 10 percre volt szüksége.

A változatosság fenntartása vagy újralétrehozása éppen ezért kerül egyre több IT-biztonsággal foglalkozó szakértő figyelmének középpontjába. A monokultúrás rendszerekkel való leszámolási hajlandóság növekedése azt jelzi, hogy az információbiztonság kritikussá vált – ami nem is csoda, hiszen a fejlett világ (köztük az USA) gazdasága egyre jobban függ a számítógépektől, az Internettől. Az pedig kétségtelen, hogy a Microsoft – termékeinek széles körben való elterjesztése révén – sokat tett a monokultúrás állapot létrehozásához.

Megszólal a túloldal is

Redmond a fentiekre úgy reagált, hogy közölte: a két terület között csak limitált párhuzam létezik. ˝Különbség van a biológiai és a számítástechnikai változatosság között.˝ – fejtette ki véleményét Scott Charney, Redmond vezető IT-biztonsági stratégája. Charney szerint ugyanis nem csak az operációs rendszerek nyújtják az egyetlen technológiai támadási felületet – erre példának pont a Slammert hozta fel, mely számos bank pénzjegykiadó automatáját képes volt működésében lefagyasztani. Történt mindez azért, mert ugyanazon a hálózaton ˝lógtak˝ az automaták – s nem pedig azért, mert ugyanaz a szoftver futott rajtuk (egyébként a gépek különböző szoftverekkel volt ellátva).

Charney úgy véli, hogy a monokultúrával való leszámolás a technológiai világban majdnem mindig azt jelenti, hogy a rendszerek létrehozása összetettebbé válik, aminek pedig egyenes következménye a biztonság gyengülése lesz; annak erősödése helyett. ˝Sokkal nehezebb különböző fajokból álló burgonyaültetvényt kezelni, mint egy monokultúrásat? Nem igazán. Sokkal nehezebb különböző számítógépes rendszerekből álló hálózatot üzemeltetni, mint amelyik csak egyfajtából áll? Határozottan.˝ – fejtette ki véleményét a szakértő.