Spamhelyzet: drasztikus romlás várható hazánkban

A magyar antispam cég, a Filtermax a hazai piacon általa képviselt SurfControl és MessageLabs cégek statisztikáiból elemzést végzett a spamek külföldi trendjeit illetően, illetve összefoglalta hazai tapasztalatait. A kutatásban a Filtermax kíváncsi volt arra is, milyen hatással voltak a spammerek ügyködésére az elmúlt hónapokban életbe léptetett jogi szabályozások.

A spamhelyzet 2003-ban

A vizsgálat eredményeképpen leszögezhető: 2003 a spam éve volt. A MessageLabs statisztikái szerint, melyet 7.500 céges ügyfele napi mintegy 25 millió e-mailje alapján készít, míg 2002-ben minden 22 elektronikus levélből 2 volt spam, addig 2003-ban átlagosan minden 5 e-mailből 2 terhelte feleslegesen a postaládáinkat. Ez 74%-os növekedést jelent 1 év alatt.

2003. májusa fordulópontot jelentett: ekkor lépte át az 50%-ot a spamek aránya, tehát minden 2 legitim e-mailre jutott egy spam. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az e-mailek kezelésére használt infrastruktúrát 50%-kal nagyobbra kell méretezni, ezt az Internet-felhasználók az előfizetési díjakon keresztül érzik, míg a vállalatok az e-mail szerverek, biztonsági mentési eszközök méretén – és így drágulásán – mérhetik le. Míg a MessageLabs tavalyelőtt év végén másodpercenként csak 2 spamet állított meg, addig ez a szám 2003 végére 27-re növekedett.

Hazai viszonylatban a Filtermax statisztikái alapján kijelenthető: spamek tekintetében leköröztük a világot. Míg 2002 végén az átlagos magyar felhasználó postaládájában 100 levélből mindössze 3-4 volt spam, addig ez a szám az elmúlt év decemberére 10-re nőtt. A legrosszabbul a Filtermax azon ügyfele járt, akinek a teljes e-mail forgalmából 55%-ot a spam tett ki. A spamek arányának növekedése tehát 330%-os egy év alatt, és nyugati arányokhoz való „felzárkózás” ezen a területen fokozottan várható.

Az év végén mind az EU-ban, mind az USA-ban új törvényekkel próbálják a spammereket más elfoglaltságra ösztönözni. Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, a jog eszköze önmagában kevés, a jogszabály-alkotók és a technikai megoldást nyújtók erősebb összefogására van szükség. A karácsonyi roham során a spamek aránya minden eddigi rekordot megdöntött, és az év legvégére is csak azért esett vissza, hogy 2004-ben új erőre kapjon. A vállalatok nem számíthatnak mástól a megoldásra: a romló helyzetre a saját lehetőségeikhez mérten technikai eszközökkel kell felkészülniük.

2003: a mass mailing vírusok éve

2003-ban váltak végérvényesen egyeduralkodóvá a spamben terjedő vírusok. A MessageLabs történetében a Sobig.F volt az első, melyből 24 órán belül egymillió példányt állított meg. A “csúcson” minden 17 e-mailből 1 a Sobig.F-et tartalmazta, a vírusból eddig összesen 32 milliót kaptak el. 2003. decemberben minden 158 e-mailből 1 tartalmazott vírust.

Mivel a vírusok 99%-a e-mailben érkezik, a vállalatoknak mindenképpen javasolt legalább átjáró-szintű, vagy még inkább Internet-szintű vírusszűrést kialakítaniuk. Utóbbi megoldással még azelőtt megállíthatóak a vírusok és a spamek, hogy azok elérnék a vállalati hálózatot, így a fenyegetés még a távolban megszűnik.

Kilátások 2004-re

Spamek tekintetében a jogszabályi változások ellenére növekedést várnak a szakértők. A MessageLabs várakozása szerint a tavaly évvégi 50%-ról 2004. áprilisára akár a 70%-ot is elérheti a spamek aránya. A kéretlen e-mailek tartalma is változik: míg korábban főképp termékeket kínáltak, egyre gyakoribb lesz az átejtő, márkahamisító spam, melyben adatokat próbálnak kicsalni a felhasználóktól. Erre tavaly külföldön a PayPal, hazánkban az Inter-Európa Bank ügyfeleit átverni szándékozó spam volt a legismertebb példa. A védekezés útja itt is a spamek bejutásának a megakadályozása, illetve az e-mailek és a webforgalom komplett tartalom szerinti szűrése.

Nemes Dániel, a Filtermax stratégiai igazgatója elmondta, immár hazánkban is kimutatható veszteségeket okoz az egyéneknek és a vállalatoknak a spamprobléma, és bár a külföldi nagyságrendektől a probléma komolysága itthon még jóval elmarad, kevésbé örvendetes módon szokatlanul gyorsan zárkózunk fel. „A spamszűrő megoldás kiválasztásánál egy dologra különösen oda kell figyelni: a szoftver vagy szolgáltatás hibás felismerési (false positive) rátájára. Ma már nagyon sok cég kínál spamszűrő megoldást, de csak nagyon kevés képes arra, hogy csak a valóban szemét leveleket dobja ki, az értékes – adott esetben megrendeléseket tartalmazó – e-maileket ne minősítse spamnek. Életbevágó ezért, hogy csak a legjobb megoldást fogadjuk el, és a hatékonyságot saját környezetünkben teszteljük le, vagy érdeklődjünk mások tapasztalatai iránt. Ellenkező esetben a spamszűrő valóban több kárt okoz, mint amennyit használ” – tette hozzá Nemes.