Az információs kor átalakulása

A világ egyre inkább a digitális technológiák felé fordul, és hatalmas mennyiségű, digitális formában tárolt adatok keletkeznek, így a számítástechnikai és kommunikációs iparágaknak jelentős változtatásokat kell véghezvinniük termékeikben és a hozzá kapcsolódó alkalmazásaikban, hogy segítsék és fejlesszék a felhasználók adatkezelési módszereit.

Pat Gelsinger, az Intel első számú elnök-helyettese szerint a jövő számítástechnikai teljesítményét – a gyorsaságon kívül -innovatív architekturális kapacitásokkal kell elképzelni, hogy a digitális technológia nyújtotta összes lehetőséget kihasználhassuk.

„Társadalmunk nagy mennyiségű, igen bonyolult adatokat produkál, míg elmondhatjuk, hogy a világ valóban digitális alapon működik. A mai társadalom még nem tudja kiélvezi a digitális kor nyújtotta összes lehetőséget. Nagy szükség van adaptálható és jól programozható számítástechnikai architektúrákra, melyek képesek felismerni, leválogatni és szintetizálni a digitális adatokat.” – mondta Gelsinger.

A jövő számítógépeinek, a hatékony működés érdekében, ki kell emelniük a három kulcsfontosságú területet: a speciális felhasználó vagy alkalmazás számára érdekes adat-minták, illetve modellek felismerését; azt a képességet, hogy a valódi, hatalmas adathalmazban más adatokat tudjanak társítani e mintákhoz; illetve a nagy mennyiségű adatok analizálását, szintetizálását. Ezek a képességek több memóriát, feldolgozási energiát, nagyobb sávszélességet és nagyobb tárolási kapacitást igényelnek.

Új architekturális megközelítés az információs korban (Era of Tera)
Gelsinger szerint az Intel elősegíti az információs korba való belépést, olyan architektúrák kifejlesztésével, melyek lehetővé teszik a számítástechnikai és kommunikációs eszközök számára, hogy a jövőben olyan feladatokat is el tudjanak végezni, melyre jelenleg csak a szuperkomputerek képesek.

„Az Intel hamarosan eljut a milliárd-tranzisztoros processzorokhoz, így a cég tudatosan olyan fejlesztéseket visz véghez, melyek képesek használni ezen plusz tranzisztorokat, új architektúrális megközelítések segítségével, melyek eredményeként sokkal hasznosabb számítógépekhez jutunk.” Hozzátette, hogy ezt olyan architektúrák segítségével kívánják implementálni, melyek képesek felmérni a számítógépes környezetet, illetve alkalmazkodni hozzá.

Gelsinger ismertetett további olyan – jelenleg fejlesztés alatt álló – Intel-innovációkat, melyek képessé teszi az architektúrákat a felmérésre. Ezen fejlesztések közé tartozik például a „helper-threading” technológia is, mely megnöveli az egy szálon futó teljesítményt azzal, hogy intelligens módon párhuzamosan végez több feladatot egy processzor segítségével. Egy másik példa az összetett feladatok egyidejű kezelésére, a több feldolgozó-mag egy processzorba való integrációja.

Az Intel ezen kívül olyan új technológiákat is kutat, melyek lehetővé tennék ezen új architektúrák számára, hogy könnyebben alkalmazkodjanak a környezethez, alkalmazásokhoz, illetve felhasználókhoz. Példaként Gelsinger elmondta, hogy az Intel szakértői olyan újra-konfigurálható rádió-architektúrán dolgoznak a jövő chipjei számára, melyek lehetővé teszik majd az eszközök számára a különböző hálózatokon keresztüli kommunikációt, függetlenül attól, hogy ezen hálózatok 802.11a, b, g, vagy Bluetooth, esetleg más vezeték nélküli technológián alapulnak.

Az ilyen jellegű architekturális innovációk, kombinálva az órajel-sebesség folyamatos növelésével, illetve az egy chipbe helyezett tranzisztorok számának növelésével, végül meghatározzák majd a jövő számítástechnikai teljesítményeit.