Február végén írtunk arról, hogy milyen heves viták zajlanak a születőben levő európai antikalóz törvény körül. Az Intellectual Property Rights Enforcement Directive névre hallgató törvény(tervezet) elsősorban ugyanis a végrehajtó hatalom lehetőségeit növelné meg azokkal az egyénekkel és szervezetekkel szemben, melyek az Európai Unióban digitális tartalmak hamisításával, kalózkodással (is) foglalkoznak. A polgári jogokat felkaroló csoportosulások szerint azonban a tervezett szigorítás olyan ártatlan cselekedeteket is kriminalizálna, mint például a vakok számára való könyvfelolvasás. Ezenfelül lehetővé tenné egyének perbefogását, amivel csak a jóhiszemű ˝másolgatók˝ járnának rosszul, a szerzői jogokat birtoklók sok előnyét ennek nem látnák – vélekedett például a Szabad Információs Infrastruktúra alapítvány.
Az Európai Parlament tegnap jóváhagyta a javaslatot, melyet azonban az utolsó órákban még felpuhítottak; ehhez a már fent említett polgári jogokat felkaroló szervezetek heves tiltakozása vezetett el. A protestálás eredményeként a törvénytervezet elsősorban a kereskedelmi mennyiségben dolgozó kalózok elleni jogi fellépés kereteit hozza majd létre, ha véglegesen ratifikálják. A tervezet szövegét tartalmazó weboldal szerint ez azt jelenti, hogy a jóhiszemű egyéni felhasználókkal szemben a törvény nem jelent kapaszkodót a nagyobb cégek számára (jelenlegi formájában).
A fentiek ellenére a polgári szervezetek nem maradéktalanul elégedettek. Egyrészt még hátravan a tagállamok miniszterei általi felülvizsgálat; s ha ezt az akadályt is legyőzi, akkor – két év alatt – az EU-tagoknak kell nemzeti törvényt alkotniuk a direktíva alapján. Ez utóbbiak pedig jóval szigorúbbak is lehetnek, mint ahogyan az most végülis realizálódott.