Az FBI fenti kérelmét az Egyesült Államok Szövetségi Hírközlési Bizottságának (Federal Communications Comission – FCC) juttatta el. Amennyiben a kérelmet pozitívan bírálják el, a ˝cég˝ lehallgatóereje drámaian megnövekedne, s ugyanígy tenne a szélessávú Internet-hozzáférést biztosító szolgáltatók működési költsége és az internetes termékek fejlesztésének összetettsége is. Jogi szakértők megvizsgálták a 85 oldalas beadványt, amelyben többek között az áll, hogy minden internetes szolgáltatásnak (kezdve az azonnali üzenőprogramoktól az internetes hangtovábbításon (VoIP) át egészen a Microsoft Xbox Live-jáig) hátsó ajtót, úgynevezett backdoor funkciót kell tartalmaznia; az ezzel jelenleg nem bíró szolgáltatásoknak pedig 15 hónapon belül el kellene ezt készíteniük. Az FBI kérelme szerint olyan szolgáltatásokat nem is lehetne (legálisan) indítani, melyek nem rendelkeznek a fent említett behatolási ponttal.
Mivel a lehallgatási rendszer a Bush kormányzat támogatását élvezi, az FCC valószínűleg igen komolyan fogja venni az indítványt. Ezt alátámasztandó, a bizottság vezetője, Michael Powell a múlt hónapban már tett olyan kijelentéseket, melyek szerint a törvényt betartani igyekvő szervek IP-alapú kommunikációhoz való hozzáférésének biztosítása alapvető feladat, illetve a rendőrségnek szüksége van arra, hogy hozzáférhessen a kommunikációs infrastruktúrához, annak érdekében, hogy meg tudja védeni az Egyesült Államokat. Az FBI egyébként azzal érvel, hogy a terroristák – a hagyományos kommunikációk közismert lehallgathatósága miatt – felismerhetik és igénybe vehetik az internetes telefonálás lehetőségét, amely így rejtve maradna a bűnüldöző szervek előtt. Ráadásul – amint az a fentiekből is kitűnik – a telefonálás terén már rég rendelkezik ilyen eszközökkel mind az FBI, mind az Egyesült Államok rendőrsége, így a kérés voltaképp csak az internetes szolgáltatásokat nyújtó vállalatok számára újdonság.
˝Nem hiszem, hogy ésszerű lenne az FBI kérése.˝ – adott kételyének hangot Marc Rotenberg, az Electronic Privacy Information Center igazgatója (a szervezet egyike azoknak a csoportosulásoknak, melyek a magánszféra védelmét hivatottak szolgálni). Stewart Bakerrel – aki az amerikai Internet-szolgáltatókat képviseli – egyetértésben vannak abban a témában, hogy egy esetleges (az FBI számára) pozitív döntés oda vezetne, hogy még a chates programok és a videokonferenciák létrehozása előtt is a bűnüldöző szervekkel kellene egyeztetni. Ez egyrészt időveszteséget jelentene a tervezett indulásokat tekintve, másrészt belekeverné a politikát a döntéshozatalba; teljesen megváltoztatná az internetes szolgáltatások elindulásának módját, legalábbis az USA-ban.
A kérés jogos?
Napjainkban az a trend érvényesül, hogy egyre fontosabb igényként jelentkezik a kommunikáció titkosságának biztosíthatósága. A voice over Internet protocolra és az azonnali üzenőkliensekre épülő rendszerek ilyenképp viszont megnehezítik az FBI Carnivore technológiájának (melyet a ˝cég˝ a digitális adattovábbítás megfigyelésére alkalmaz) működését. Ezt megerősítette Niklas Zennstrom, a Skype alapítója is, aki elismerte, hogy az egyre népszerűbbé váló VoIP szolgáltatást nyújtó szoftverük nem kínál a bűnüldöző szervek számára könnyű lehetőséget a kutakodásra: az alkalmazás révén zajló kommunikáció ugyanis egy gombnyomással automatikusan titkosítható.