Az ország versenyképességének javítása beruházás-ösztönzéssel

A GKM alapvető gazdaságpolitikai célja a gazdaság, ezen belül az ipar, a feldolgozóipar export- és beruházás-vezérelt, kiegyensúlyozott növekedési pályára állítása. Ez szorosan összefügg az ország versenyképességének javításával. Ennek érdekében a tárca beruházás- és befektető-barát politikát valósít meg, a modernizáció és innováció kiterjesztésével megteremti a kiugró termelékenységnövekedés alapjait. Támogatja az innovatív, fejlett technológiát alkalmazó, tudásintenzív munkaerőt és helyi fejlesztést is igénylő működőtőke-befektetések általi kapacitásbővítést.

A Beruházás-ösztönzési Célelőirányzat (BC) a kormány stratégiai beruházás-politikáját alátámasztó eszközrendszer egyik alappillére.

A 2004. évi beruházás-ösztönzési pályázatok
2004-től kezdve a beruházás-ösztönzésre fordítható pénzeszközök jelentősen megnövekednek azáltal, hogy a Nemzeti Fejlesztési Terv egyes Operatív Programjai az EU Alapjaiból forrásokat nyernek el.

2004. évi beruházás-ösztönzési (kötelezettségvállalási) lehetőség, millió Ft

I. Az NFT GVOP Beruházás-ösztönzési prioritásának EU társfinanszírozott intézkedései:

• A vállalkozások versenyképességének fejlesztése, a vállalati szektor technológiai korszerűsítése (Technológiai korszerűsítés, Regionális központok létesítése, Beszállítói integrátorok számának növelése és megerősítésük komponensek/pályázatok).
• Az ipari infrastruktúra fejlesztése (Ipari és innovációs infrastruktúra fejlesztése, Logisztikai szolgáltatások fejlesztése komponensek/pályázatok).
• Pro-aktív beruházás-ösztönzési tanácsadás.

2004. évi kötelezettségvállalásra (2004-2006. évekre) összesen 8.320,4 millió Ft áll rendelkezésre. Ebből 5.883,5 millió Ft az Európai Regionális Fejlesztési Alapból, 2.436,9 millió Ft pedig társfinanszírozásként a hazai központi költségvetésből.

II. A nemzeti (BC) forrásból finanszírozott pályázatok:

• Környezetvédelmi szempontú technológiaváltás támogatása (SMART–2004–5).
• Innovációs és tudományos központok kialakításának támogatása (SMART-2004-6).

A 2004. évi BC kiadási előirányzatából a nemzeti finanszírozású pályázatok 2004-2006 évekre vonatkozó kötelezettségvállalási lehetősége 3.805,7 millió Ft. Az önálló GKM kezdeményezésű, a BC forrásaiból finanszírozott pályázatok fő hatásterületeinek kialakítása során rendezőelv volt, hogy ezek a meghirdetésre kerülő nemzeti pályázatok hatékonyan egészítsék ki az EU által finanszírozott pályázatokat.

A beruházások és befektetések megszerzéséért folyó világméretű, illetve regionális versenyben a közvetlen támogatások a számításba vehető eszközöknek csak egy részét képezik. A Magyarország számára kedvező befektetői döntésben szerepet játszik a kiválasztott telephely megközelíthetőségének és elérhetőségének minősége, a korszerű infrastruktúra, a háttéripar kiépítettsége. Fontos a szellemi javakhoz, a felkészült, jól képzett és sokoldalú munkaerőhöz való jutás lehetősége. Ugyanakkor, s nem utolsó sorban kell megemlíteni a támogatás mértékét, a támogatás intenzitását a beruházás összegéhez viszonyítva.

A Kormányprogram kiemelt súlyt helyez a működőtőke befektetések ösztönzésre. Ez a cél fogalmazódik meg a beruházás-ösztönzés cél- és eszközrendszerének átfogó felülvizsgálatáról szóló 1156/2002. (IX. 14.) Korm. határozatban, a SMART Hungary beruházás-ösztönzési stratégiában.

A SMART Hungary céljai:

• Lendületet adni a beruházásoknak;
• A Magyarországon működő vállalatok megtartása és érdekeltté tételük az új beruházásokban, valamint nyereségük fejlesztési célú visszaforgatásában;
• A feldolgozóipari beruházások növekedési ütemének gyorsítása mellett a stratégiai szolgáltatások arányának növelése, Magyarország regionális szerepének növelése regionális vállalati irányító központok, „szolgáltató-centrumok” magyarországi kialakításával;
• Az országon belüli regionális egyenlőtlenségek csökkentése érdekében az elmaradottabb, hátrányos helyzetű, kihasználatlan munkaerő-felesleggel rendelkező térségek tőkevonzó képességének erősítése;
• A magyarországi kutatás-fejlesztési és innovációs képességek jobb kihasználása a vállalkozói szektor (s ezen belül a külföldi beruházók) részéről;
• Magyarország beszállítói hálózatainak kiépítése, fokozottabb igénybevétele, klasztereinek fejlesztése.

A SMART Hungary program keretében a 2003. év pályázatai a következők voltak:

• Versenyképes beruházások támogatása (SMART-2003-1)
• Regionális vállalati központok kialakításának támogatása (SMART-2003-2)
• Korszerű menedzsment rendszerek támogatása (SMART-2003-3)
• Logisztikai központok és ipari parkok minőségi szolgáltatásai fejlesztésének támogatása (SMART-2003-4)

2002. második félévétől a GKM fejezeti kezelésű Beruházásösztönzési Célelőirányzata eszközeinek, – az adófizetők pénzének – hatékony felhasználása érdekében a pályázatok elbírálásánál pontozásos rendszeren alapuló rangsorolást vezetett be a tárca. Erre azért is szükség volt, mert a rendelkezésre álló költségvetési források nem teszik lehetővé valamennyi, a pályázati feltételeknek megfelelő pályázat támogatását. A pontozásos értékelő rendszer lényege, hogy a versenysemlegesség érdekében, az átláthatóságot és az egyenlő elbírálás elvét szem előtt tartva, a pályázati feltételeknek mindenben megfelelő pályázatokat a bíráló bizottság rangsorolja, és csak a legjobb – az előre kitűzött pontszám határt meghaladó – projekteket javasolja támogatásra.

A pályázatok a gazdaságpolitikai célok megközelítése érdekében gazdaságossági, hatékonysági mutatószámok alapján (megtérülési idő, a gyártandó termék nemzetközi versenyképessége, a munkahelyteremtés, a beruházás és a támogatás aránya) pontozódnak. Előnyt jelent, ha a beruházás a leghátrányosabb helyzetű megyék valamelyikében valósul meg.

A pontozásos rendszer hatékonyságát mutatja, hogy a csökkenő támogatási források mellett igen kedvező módon javultak az egy pályázatra jutó fajlagos mutatók.

A Versenyképes beruházások támogatása: SMART-1 pályázat keretében nyertes pályázatok főbb adatainak és mutatóinak alakulása

A gazdaság versenyképességének, a kedvező beruházási légkörnek nemzetközi összehasonlításban egyre fontosabb feltétele a vállalati működés állami adminisztratív terheinek csökkentése, a szolgáltató, vállalkozásbarát államigazgatás meghonosítása, az állami ügyintézés színvonalának emelése. Ezzel összhangban, ennek keretében kerül sor Magyarországon az úgynevezett egyablakos rendszer bevezetésére.

Az egyablakos rendszer kialakítása egy több szakaszból álló folyamat. Több, egymással szoros kölcsönhatásban lévő – információs, támogatásközvetítési, engedélyezési – területet érint, a hazai rendszer kialakítása is csak fokozatosan történhet. Az egyablakos rendszer bevezetése az ún. jelentősebb (500 millió forint feletti) vállalati beruházások egyablakos támogatásközvetítésének kialakításával indul. Ez egyben a beruházók igényeit kiszolgáló adatbázisok, illetve ezek információtechnikai hátterének megteremtését is feltételezi, továbbá idetartozik a hatékony ügyfélmenedzsment-rendszer (CMR) létrehozása is. A mindezekhez szükséges jogszabályi háttér, valamint a személyi, szervezeti, infrastrukturális feltételek megteremtése folyamatban van. A GKM tervei szerint a rendszer 2005. január 1-jétől kezdhet operatívan működni. Ezt követően, várhatóan 2006 után kerülhet sor az ún. hatósági „egyablak” kialakítására, ami tulajdonképpen az engedélykérelmek egyablakos ügyintézését jelenti. Ténylegesen működő egyablakos rendszer jelenleg az EU-tagállamok közül egyedül Írországban, a csatlakozó országok közül pedig Csehországban van, ami mutatja, hogy Magyarország, ha nem is a legelső, de nincs lemaradva ezen a területen.

A Kormány és a GKM a gazdaságpolitikai és szabályozási döntések meghozatalakor a magyar gazdaság érdekeit tartja szem előtt, és fő célkitűzése az állampolgárok jólétének hosszú távon való növelése. A Magyarországon működő vállalkozások teljes tőketömegének 40%-a külföldi tulajdonban van, az export több mint kétharmadát a külföldi tulajdonú cégek bonyolítják. A kormányzat jó együttműködésre törekszik a külföldi befektetőkkel, így a gazdaságstratégia kialakítása és a döntéshozatal során a hazaiak mellett a külföldi vállalkozások véleményét is figyelembe veszi, nemzetgazdasági, illetve társadalmi szempontból optimális megoldást keresve.