A dinamikusan bővülő távközlés is hozzájárult a GDP növekedéséhez

Az elmúlt két negyedév javuló bruttó hazai termék adatait követően 2004 első negyedévében 4,2%-kal bővült a magyar gazdaság, aminél magasabb növekedési ütemre az elmúlt három és fél évben nem volt példa. Mindezek hátterében a kedvezőbb belső és külső körülmények egyaránt komoly szerepet játszottak. Magyarország gazdasági teljesítménye nagymértékben függ az elsődleges exportpiacának számító Európai Unió konjunktúrájától és keresletei tényezőitől (a magyar gazdaság növekedési üteme erősen a korrelál az Unióéval); az EU-15-ök 1,5%-ra gyorsuló növekedése a magyar növekedésre is serkentőleg hatott.

A KSH beruházási, kiskereskedelmi, valamint külkereskedelmi adatai alapján a lakossági fogyasztás növekedésben betöltött szerepe mérséklődni látszik (a kiskereskedelmi forgalom üzemanyaggal együtt számított növekedési mutatója „mindössze” 4,9%-os növekedést jelez); a beruházások ugyanakkor kiugróan magas, 18,9%-os ütemben növekedtek az első negyedévben (részben az alacsony bázisértéknek is betudhatóan, nagyobb részt azonban a dinamikusan bővülő feldolgozóipari, szállítási-távközlési, valamint ingatlanügyleti beruházásoknak köszönhetően), míg a külkereskedelmi adatok javulása a nettó export javuló növekedési hozzájárulását jelzik. Termelési oldalról feltétlen kiemelendő, hogy az ipar és az építőipar együttes bruttó hozzáadott értéke 7,2%-kal emelkedett, ami azt mutatja, hogy a tavaly élénkülésnek indult ipar teljesítménye tovább erősödik, a konjunktúra tartósnak bizonyul.

Összességében megállapítható, hogy a várakozásoknál magasabb első negyedévi növekedési ütem nemcsak a gazdasági növekedés gyorsulását, hanem a növekedési szerkezet vártnál gyorsabb javulását is jelzi, vagyis a magyar gazdaság egyértelműen visszatérni látszik egy dinamikus, export- és beruházásvezérelt növekedési pályára.