Amit minden internetezőnek tudnia kell(ene): védekezés a betárcsázó programok ellen

Az A38 hajón tartott sajtótájékoztatót a hazai távközlési piac óriása és a magyar internetezők érdekeit védő társaság. A már többször ellentétes oldalra került két szervezet most egymással karöltve igyekszik felhívni a figyelmet arra a veszélyre, mely a modemmel internetezők számára jelent valós fenyegetést: a kapcsolatváltó betárcsázó programokra. Ezek a szoftverek ugyan ritkán okoznak gondot, de akkor több tíz-, százezer forintos nagyságrendű kárral járnak az egyszeri internetező számára – holott néhány alapvető biztonsági intézkedéssel elejét lehetne venni ennek a problémának.

Hogyan működik?

A betárcsázó programok működése roppant egyszerű: a felhasználó számítógépére (gyakran annak tudta nélkül) betelepülve megszakítják az éppen aktív dial-up kapcsolatot, majd létrehoznak egy másikat, mely valamelyik távoli, egzotikus országba mutat. Ennek egyenes következménye, hogy innentől fogva a szerencsétlen internetező percenként akár ezer forintos díjjal folytatja az internetezést. Az okozott kár mértéke változó, de a sajtótájékoztatón elhangzott adatok szerint nagy átlagban 40 ezer és 180 ezer forint közé tehető.

Mivel a MATÁV-nak nem áll jogában a hívások jogosságát vizsgálni, ezért az ilyen behívásoknak is maradéktalanul eleget tesz, azaz létrehozza a kapcsolatot a távoli szolgáltatóval. A külföldi partner felé a szolgáltató köteles kifizetni a számlát, ezért azt a magyar internetezőtől is be kell, hogy szedje – némi könnyítés, hogy a károsultak kérhetnek részletfizetést, amivel könnyebbé válik a kár ellentételezése. A problémát éppen ezért az egyes felhasználóknak egyedileg, a saját számítógépeiken kell megoldaniuk, néhány egyszerű szabály betartásával.

Védekezzünk!

A betárcsázó programok gyakran rákérdeznek településük előtt, hogy a felhasználó fel kívánja-e installálni őket. Alapelv, hogy minden olyan üzenetre, amit nem értünk, ne nyomjuk Yes-t, Nextet vagy OK-ét (a legjobb megoldás az, ha a felbukkanó kérdőablakot azonnal le is zárjuk). Habár nem platformfüggő a jelenség, de a leggyakrabban a Windows-felhasználók érintettek, éppen ezért rendszeresen telepítsük fel a Microsoft által kiadott javításokat, ezzel is szűkítve ezen szoftverek mozgásterét (némelyik ilyen program ugyanis nem kérdez semmit, hanem az operációs rendszer ismert biztonsági réseinek egyikén jut be a rendszerbe). Használjunk olyan speciális programokat (lásd a Nagy spyware/adware összefoglaló), amikkel észlelhetők és eltávolíthatók a betárcsázó szoftverek rendszerünkből – sőt, némelyikkel még aktív védelemre is lehetőség nyílik.

A fentieken kívül érdemes a modem hangját nem elnémítani, így ha hirtelen kattanást hallunk, majd ˝magától˝ újra tárcsáz az eszköz, s az Internet-kapcsolat megint működik, akkor a legjobb az, ha leállítjuk az Internet-hozzáférést, és kivizsgáljuk az esetet. A távközlési szolgáltatótól kérhetünk híváskorlátozást, ezzel például elejét lehet venni minden külföldi (emeltdíjas) telefonhívásnak.

A problémáról és annak megoldásáról egy igen részletes leírás található a NETÉRT weboldalán, amit minden modemes internetezőnek ajánlott (hogy ne mondjuk, kötelező) átolvasni.