Tudatosság a telefonhasználatban

A TÁRKI Rt. telefonos közvélemény-kutatást végzett a Nemzeti Hírközlési Hatóság megbízásából 2004. május 12-e és 14-e között 1.000 fő megkérdezésével. A felmérés céljai között szerepelt a mobiltelefon felhasználók fogyasztói szokásainak felmérése, az egyes szolgáltatások releváns helyettesítő termékeinek kutatása, valamint ismeretek gyűjtése a piac szerkezetéről. A kutatás során megkérdezett 1.000 fő reprezentálja a 14 éves és idősebb, telefonnal rendelkező magyar társadalmat nem, kor és a lakóhely településtípusa szerinti elhelyezkedése alapján. A kutatás főbb megállapításai a következők:

Mobil telefon használat:

• A megkérdezett időszakban a 14 éves és idősebb mobiltelefonnal rendelkező lakosság fele (49%) a T-Mobile mobilszolgáltatóhoz tartozott, 38%-a a Pannon GSM-hez, 12%-a pedig a Vodafone-hoz.
  1% nem tudta megmondani, hogy melyik szolgáltatóhoz csatlakozott.

• A megkérdezett időszakban a mobiltelefont használók között közel négyszer többen (78%) vannak azok, akik kártyás csomaggal rendelkeznek, mint azok, akik előfizetésessel (21%).
• Ekkor a lakosság többsége, 60%-a a családtagjaival, közeli hozzátartozóival azonos mobil szolgáltatóhoz tartozik.

Tudatosság a telefonhasználatban:

• 5% kivételével az összes kérdezett tudja, hogy ha hívást kezdeményez, vezetékes, vagy mobiltelefont hív. Mobilszám hívásakor háromnegyedük pontosan tudja azt is, hogy melyik szolgáltatóhoz tartozik a hívott fél. Túlnyomó többségük (91%) ezt csak az előhívó számból tudja.
• Abban az esetben, ha hétköznap, csúcsidőben röviden szeretnének a megkérdezettek beszélni valakivel, aki mobiltelefonon és vezetékes telefonon is elérhető, közel ugyanakkora arányban döntenek úgy, hogy vezetékes telefonról felhívják a másik vezetékes számát (41%), vagy mobilról hívják a másik fél mobilkészülékét (40%).
• Hosszú beszélgetések esetén az „azonos típusú telefon” elve érvényesül, a vezetékes telefon preferenciájával: a válaszadók fele vezetékes telefonról tárcsázná hozzátartozója vezetékes számát, egyharmada mobilról hívná a másik mobilját.

A mobil telefon hívás helyettesíthetősége:

• A 14 éves illetve idősebb lakosság egyharmada (34%) vélekedik úgy, hogy soha nem helyettesíthető a mobil-hívás, egynegyede szerint viszont van, amikor igen, és van amikor nem. További egynegyedük helyezkedik arra az álláspontra, hogy minden esetben találhatunk olyan kommunikációs formát, ami helyettesíti a mobiltelefon hívást.
• Azon kérdezettek fele szerint, akik szerint nem kizárt, hogy a mobil hívás helyettesíthető legyen, vezetékes telefonhívással pótolható a mobilhívás, 42%-uk szerint pedig SMS küldéssel. 17%-nyian az e-mail küldését említették meg, míg 9%-nyian egyéb kommunikációs formára hivatkoztak. Az internetes chat lehetőségét 7%-nyian aknáznák ki, míg a telefaxot 2%-nyian.
• A 14 éves és idősebb lakosság 38%-a nem tudná más kommunikációs formával helyettesíteni a mobilhívást, abban az esetben, ha nagyon sürgősen szeretne valamit elintézni. Egyharmaduk említette azt az esetet, amikor olyan személyt szeretnének elérni, aki gyakran változtatja helyét, illetve éppen úton van. Közel ennyien (29%) válaszolták, hogy nem pótolható a mobilhívás akkor, ha olyan személlyel szeretnének kommunikálni, akinek csak mobiltelefonja van.

Árérzékenység:

• A lakosság fele (51%) mindig figyel arra, hogy mennyibe fog kerülni az általuk kezdeményezett hívás, így beszélgetésük hosszát befolyásolja annak várható költsége. 27% sosem figyel erre, míg egyötödük időnként igen, időnként nem.
• A 14 éves és idősebb lakosság túlnyomó többsége (83%) vélekedik úgy, hogy olcsóbb vezetékesről vezetékes telefont hívni, mint ugyanilyen telefonról mobilt hívni.
• 71%-nyian tudják továbbá úgy, hogy olcsóbb mobilról mobiltelefont hívni, mint mobilról vezetékes telefont.
• A beszélgetés hosszát nagymértékben befolyásolhatja az is, hogy mobiltelefonról mobilra, vagy vezetékes készülékről vezetékesre történik a hívás.
• Minden olyan esetben, amikor mobil telefonhívást bonyolítanak le az emberek – akár mobilról hívnak, akár mobilra hívnak – rövidebben beszélnek, mintha vezetékes telefonról vezetékes telefonra kezdeményeznék a hívást.
• A mobil telefon tulajdonosok leginkább a saját költségeiket – s ezen belül is elsősorban a hálózaton belüli hívások árát – veszik figyelembe szolgáltató-, és díjcsomag választás esetén. Csak kevesen gondolnak arra, hogy mennyibe kerül másoknak az ő mobil telefonjuk hívása.

Árak ismerete:

• A legpontosabban annak a hívásnak az árával vannak tisztában a megkérdezettek, amit ők kezdeményeznek mobiltelefonjukról. A mobil telefonnal rendelkező lakosság egyötöde (22%) pontosan ismeri ennek a hívásnak a költségét, s egynegyede körülbelüli összeget tud mondani.
• A lakosság 61%-ának fogalma sincs arról, hogy mennyit fizet a hívó fél, ha mobiltelefonról mobilszámot tárcsáz, s 58%-ának arról sincs elképzelése, hogy a vezetékes telefonról hívást kezdeményező fél mennyit fizet, ha mobilkészüléket hív.

Hálózaton belüliség hatása:

• A lakosság több mint fele (57%) biztosan a mobilján hívja a másik felet akkor, ha azonos hálózatban vannak, abban az esetben is, ha a másik félnek van vezetékes telefonja. Ezzel szemben csak 38%-nyian cselekednek hasonlóan akkor, ha más szolgáltatóhoz tartoznak. Ezzel összefüggésben a vezetékes telefonra történő hívás sokkal valószínűbb akkor, ha a két fél különböző hálózatban van.
• A mobiltelefonnal rendelkező lakosság felénél (54%) előfordult, hogy úgy választott szolgáltatót, hogy egy hálózatban legyen valakivel, akivel gyakran beszél.
• A mobil telefonnal rendelkezők egyötöde (19%) váltott már életében mobiltelefon szolgáltatót.
• A vizsgált időszakban a Vodafone szolgáltatóhoz tartozók 47%-a váltott már, míg ez az arány a T-Mobile-hoz tartozóknál 13%, a Pannon GSM ügyfeleinél pedig 16% volt.
• Azon kérdezettek felének az esetében, akik váltottak már szolgáltatót, előfordult az, hogy ezt azért tették, mert egy hálózatba akartak kerülni olyan valakivel, akivel sokat beszélnek. További egyötödük (19%) pedig ugyan nem emiatt, de ezt az aspektust is szem előtt tartva választott másik szolgáltatót.

Hívószám hordozhatóság ismerete:

• A mobiltelefonnal rendelkező 14 éves és idősebb lakosság elsöprő többsége, 85%-a tisztában van azzal, hogy lehetősége van régi mobilszámát megtartva másik szolgáltatót választani.

Nemzetközi roaming hívás:

• 14 éves és idősebb magyar lakosság kétharmada (65%) nem tudja, hogy mi az a nemzetközi roaming hívás, 16%-a pontosan, míg 15%-a nagyjából tudta a választ, s 4% rossz választ adott.
• 75%-nyian nem tudták a választ arra sem, hogy igénybe lehet-e venni a nemzetközi roaming szolgáltatást előfizetéses mobiltelefonról, sem pedig azt, hogy kártyás mobil telefonról igénybe lehet-e venni.
• Azok közül, akik az elmúlt öt évben legalább egyszer voltak külföldön (a mobil telefon tulajdonosok közel fele), 38% a külföldi útja(i) során egyszer sem, 27%-uk viszont minden alkalommal használta mobilját.
• Még azok fele-harmada sincs tisztában a roaming hívás lényegével, akik viszonylag rendszeresen használják azt.
• Ugyanakkor a külföldet megjárt mobil telefon tulajdonosok kétharmada (64%) helyesen tudja, hogy külföldi tartózkodáskor híváskezdeményezés és hívásfogadás esetén is kell fizetni.
• Még nagyobb a bizonytalanság annak megítélésében, hogy ha külföldön tartózkodik valaki, és őt itthonról hívják mobilján, akkor a hívó fél ugyanannyit, vagy többet fizet-e. A kérdezettek 44%-a úgy tudja, hogy ebben az esetben többet kell a hívó félnek fizetnie. A válaszadók körülbelül egyharmada (30%) nem tudott válaszolni a kérdésre, míg 24%-uk tudta helyesen: a hívó fél ugyanannyit fizet, mintha a hívott belföldön tartózkodna.