Az IBM tanulmánya rávilágít a továbbképzés jelentőségére a vállalatok életében

Az IBM tanulmánya a továbbképzés jelentőségéről. Főbb megállapítások:

• Az európai vállalatok egyharmadánál szükség van képzésre
• A nagyobb vállalatok 45%-ának nincs e-learning stratégiája
• A képzésbe fektetett tőke átlagosan az összbevétel 0,05%-át éri el
• 44%-uknál kell kidolgozni többszakmás (“cross-vocational”) képzést, illetve az átváltható (“transferable”) készségek oktatását

Az IBM megbízása alapján a Forrester Consulting által készített tanulmány egy sor hiányosságot tárt fel az európai vállalatoknál a versenyelőnyük megalapozását célzó munkaerő-fejlesztési módszerek terén.

Miközben a vállalatok 90%-a úgy fogalmazott, hogy a képzés rendkívül fontos, sőt, egyenesen életbevágó a versenyelőny megtartása szempontjából, egyharmaduknak mégsincs ilyen irányú programja. A tanulmány keretében több mint 250 igazgatósági szintű vezetőt kérdeztek meg a pénzügyi, gyártási és a forgalmazási szektorban működő francia, német, olasz, észak-európai, spanyol, valamint brit nagy- és kisvállalatoktól. A tanulmány rávilágított azokra a nézetbeli különbségekre, hogy az egyes vállalatoknál mire lesz szükség a jövőben, és hogyan készülnek fel arra.

„Világosan megfigyelhető, hogy miközben az alkalmazottak képzésének kérdése a versenyelőny megőrzése szempontjából kiemelt helyen szerepel az igazgatósági szintű vezetők napirendjén, jelentős lemaradás mutatkozik abban, amit a szervezetek ténylegesen tesznek is az ügyért.” – nyilatkozta Mary Sue Rogers, az IBM Human Capital Management Global Practice vezetője. „A tanulmány mély betekintést enged a cégek továbbképzésről vallott nézeteibe, és abba, ahogyan alkalmazottaikat felkészítik a jövőre. A készségfejlesztés fontosságával mindenhol tisztában vannak, ám nagyon sok cég semmit sem tesz az ügy érdekében.”

Az 1.000 főnél kevesebb alkalmazottat foglalkoztató kisvállalatok közül háromból egynek, a nagyvállalatok közül pedig négyből egynek nincs naprakész továbbképzési programja, jóllehet, a tanulmány készítése során megkérdezett szervezetek 93%-a a professzionális készségfejlesztést rendkívül fontosnak, vagy életbevágónak látja stratégiája szempontjából. A tanulmány arra is rávilágított, hogy a cégek átlagosan bevételük 0,05%-át fordítják erre a célra.

A tanulmány ugyanakkor az egyes országok között is jelentős eltéréseket tárt fel. A vizsgált országok közül Németország fekteti a legnagyobb hangsúlyt a képzésre, mivel az a vállalatvezetők mintegy háromnegyede szerint fontos az innováció és a versenyelőny megőrzéséhez. Franciaország ugyanakkor jóval kisebb jelentőséget tulajdonít a képzésnek: a vezetők mindössze 35%-a tartotta azt lényegesnek a versenyelőny szempontjából.

Az informatikai ismeretek a legkeresettebbek
A jövő szempontjából fontos ismeretek közül még mindig az informatikát sorolják első helyre a szervezetek – előnyben részesítve azt mind az üzleti, mind a vezetési ismeretekkel szemben. A megkérdezett vállalatok azt is állították, hogy a jövőben sokkal rugalmasabb munkaerőre lesz szükségük. Vagyis, az informatikai tudással rendelkező munkatársaknak üzleti ismeretekkel is rendelkezniük kell, ha meg akarnak felelni a szervezet elvárásainak.

A többszakmás vagy átváltható képzés korlátozott lehetőségei
Míg az európai vállalatvezetők nagy jelentőséget tulajdonítanak a rugalmasan alkalmazható üzleti ismeretek fejlesztésnek, 44%-uk nem biztosít az alkalmazottaknak semmilyen többfunkciós képzést olyan univerzális ismeretekkel, melyek kulcsfontosságúak a tudásalapú gazdaságban a versenyelőny megszerzése szempontjából.

Vállalati identitás
A tanulmány azt is hangsúlyozza, hogy a munkaerő fokozódó mobilitása és rugalmassága következtében a kommunikációs készségek rendkívül fontosak lesznek a vállalati identitás és jövőkép fenntartásában. A vizsgált cégek 94%-a állította, hogy ezek a készségek a jövőben fontosak lesznek számukra. Több mint 60%-uk azonban úgy véli, hogy készségfejlesztési programjaik nem alkalmasak az alkalmazottak megfelelő kommunikációs készségének kialakítására.

„A mobilizált munkaerő és az alkalmazottak fokozott rugalmasságának kezelése a jövőben elengedhetetlen lesz a versenyelőny megszerzéséhez. Kizárólag az a cég kerülhet ki győztesen ebből a játszmából, amely hajlandó céltudatosan a munkaerőbe befektetni.” – tette hozzá Ms. Rogers.

Nincs e-learning
A vizsgált cégek több mint 30%-ának nincsenek e-learning megoldásai a szervezeten belül, a nagyobb vállalatok 45%-ának pedig nincs naprakész e-learning stratégiája.

„Ha tekintetbe vesszük, hogy az e-learning stratégia milyen előnyöket jelenthet a szervezet számára, elképesztő, hogy ilyen kevés cég rendelkezik legalább egy, bármilyen e-learning megoldással.” – közölte Richard Straub, az IBM Learning Solutions EMEA-térségért felelős vezetője. „Ha a szervezetek az e-learninget nem annyira a költségcsökkentés módjának tekintenék, hanem egy versenyelőnyt megalapozó lehetőségnek a munkaerő átképzése és felhatalmazása útján, a tanulmány teljesen más eredményt hozott volna. Vegyük példának az IBM-et! Rugalmasan és egyre gyorsabban kell bevetnünk az ismereteket, ha reagálni akarunk a piaci igényekre. Alkalmazottaink évente mintegy 17 millió órát (vagyis alkalmazottanként körülbelül 55 órát) töltenek formális képzéssel – legyen az akár online tanulás, akár hagyományos osztálytermi képzés. Az IBM-nél tanulással töltött napok körülbelül 47%-a mára online módon zajlik, azaz bárhol, bármikor – tehát nem vonja el az alkalmazottakat a munkájuktól.”

További megállapítások

• A vizsgált cégek több mint 90%-a úgy nyilatkozott, hogy az informatikai ismeretek rendkívül fontosak vagy életbevágóak a vállalat számára, a megkérdezettek egynegyede mégis úgy érezte, hogy cége informatikai felkészültsége nem megfelelő.
• A vizsgáltak 75%-a úgy véli, hogy a képzés kockázatot jelent a szervezet számára, mert az alkalmazottak más cégekhez vándorolhatnak.
• Öt vizsgált cégből mindössze egy olyan akadt, amely az elméleti ismereteket a szakmai készségek fölé helyezte.