Az informatika ígérete: recept az egészségügyi rendszerek reformjához

Az Economist Intelligence Unit (EIU) átfogó jelentést készített, amely receptet kínál a közép- és kelet-európai országok egészségügyi rendszereinek reformjához. A tanulmány az egészségügyi szolgáltatók, a gyógyszerellátók, a hatóságok képviselői és az egészségügy más vezető szereplői körében végzett felmérésen, valamint felső szintű egészségügyi vezetőkkel készített részletes interjúkon alapul. A felmérés körvonalazza az érintett országok egészségügyi rendszerét sújtó fontosabb problémákat: a helyzet e téren jellemzően nem sokat javult a rendszerváltás óta. Azonban úgy tűnik, hogy számos ország – különösen az idén uniós tagokká vált vagy a csatlakozásra jelenleg felkészülő államok – kezdenek nekigyürkőzni a kritikus kérdések megoldásának.

Az Economist Intelligence Unit öt fő megreformálandó területet határol körül jelentésében:

1. Fel kell oldani a munkaerő-ellátásban tapasztalható egyensúlyzavart (elegendő számú kórház és szakember van, de kevés a háziorvos és ápolónő)
2. Nagyobb hangsúlyt kell fektetni a megelőző ellátásra (komoly probléma a dohányzás, alkoholfogyasztás és egészségtelen táplálkozás)
3. A megtakarítás alapú magánfinanszírozás túlzottan kis szerephez jut (pedig annak ki kellene egészítenie a közfinanszírozást és a teljes körű ellátást), evvel szemben a direkt hozzájárulás helyenként túl magas, jelentősen rontva az esélyegyenlőséget.
4. Újra kell gondolni a finanszírozást (jelenleg a kórházakat a tényleges ellátás, a háziorvosokat a bejelentett betegek száma után fizetik)
5. A gyógyszerfogyasztás terén nagyobb hatékonyságra van szükség (több generikus készítmény és helyi gyógyszergyártóktól származó termék alkalmazásával)

Az informatika ígérete
A térség országai kezdik belátni – ami a nyugat-európai egészségügyi rendszerekben is most válik nyilvánvalóvá –, hogy a problémák megoldásában fontos szerepet játszanak az informatika fokozott és hatékonyabb hasznosításával kialakított integrált rendszerek. Az EIU felmérésében részt vett egészségügyi szolgáltatók a következő néhány év távlatában a korszerű technológiát tekintik a legfontosabb beruházási prioritásnak. Összességében az EIU úgy látja, hogy az egészségügy integráltabb megközelítése sokat segítene a problémák megoldásában, és ezt a nézetet az Oracle is osztja.

„Az országok illetékesei látják az ezáltal elérhető előnyöket: az összes szintet átfogó jobb nyilvántartás és betegirányítás, hatékonyabb erőforrás-tervezés, a költségek csökkentése a szállítókat is bevonó integrált rendszerek kialakításával, a beteginformációkat jobban hasznosító „tudáskezelés”, elszámoltathatóbb pénzgazdálkodás.” – jelentette ki Charles Scatchard, az Oracle európai, közel-keleti és afrikai régiójának egészségügyért felelős alelnöke.

„Ezek ugyanazok a tanulságok, amelyeket a nyugati országok már levontak, és most próbálnak hasznosítani. Az Oracle mindmáig jelentős szerepet játszott a korszerű technológiák kiaknázásában a nyugat-európai egészségügyben, és meggyőződésünk, hogy ezek a tapasztalatok Közép- és Kelet-Európában is sokat segíthetnek a magas értékű, hatékonyság-növelő megoldások kialakításában.”

Az EIU jelentése szerint az egészségügy finanszírozásának módja jelentős egyenlőtlenségekhez vezethet az ellátásban. A magánbiztosítás ügye megfeneklett, és gyakran a központi egészségbiztosítás is szinte összeroskad a terhek alatt. Az általános ingyenes (központi finanszírozású) ellátás egész egyszerűen nem létezik, mert túl nagy terhet róna a gazdaságra. A betegek gyakran hálapénzt fizetnek az orvosnak az ellátásért, és ezek összege akár az egészségügyre fordított teljes finanszírozás felét is elérheti. Emellett az EIU azt tapasztalta, hogy a térség számos országa „takaréklángra tette” az egészségügy reformját annak politikailag kényes volta miatt, illetve azért, mert az uniós tagsághoz megkövetelt gazdasági feltételek teljesítésére koncentráltak, például az ipar privatizációja és a jogharmonizáció terén. A nagy kavarodásban az egészségügy valahogy elsikkadt. És ahelyett, hogy például lefaragták volna a kórházak költségvetését, a bérek leszorításával értek el megtakarításokat; pedig még az olyan viszonylag jómódú országokban is, mint Magyarország, az orvosok ritkán keresnek többet havi 600 USA-dollárnál. Így nem meglepő, hogy sokan elvárják a „hála kifejezését” betegeiktől, sőt, addig nem is foglalkoznak velük, amíg meg nem kapják a pénzt.

Kiváló alkalom
„Érdekes módon a közép- és kelet-európai államok akár még jobb helyzetben is lehetnek az informatika hasznosítása terén az egészségügy reformja érdekében, mint Nagy-Britannia, Franciaország vagy Németország.” – mutatott rá Denis McCauley, az EIU globális technológiákért felelős piackutatási igazgatója.

„Nem lesz annyi gondjuk a korábbi technológiák integrálásával, mert rendszereik vagy nem épültek ki olyan szinten, mint Nyugat-Európában, vagy a meglévőket teljes egészükben le kell cserélni. Ez a folyamat sokkal bonyolultabb az olyan országokban, amelyek nagyban támaszkodnak az elterjedten működő informatikai megoldásokra.” – fejtette ki.

Az Oracle és a hasonló vállalatok, amelyek termékei világszerte a leginkább elterjedtek az egészségügyi információs rendszerekben, jelentős szakértelmüknek köszönhetően tanácsot adhatnak az ilyen megoldások kialakításához, és kivitelezésüket is képesek vállalni. Ha a közép- és kelet-európai országok komolyan veszik a kihívást, tanulva nyugati társaik pozitív és negatív tapasztalataiból, akkor a fejlődés korábbi szakaszait átugorva akár le is körözhetik a nyugati egészségügyi rendszereket, és jobb gazdálkodással és irányítással olcsóbb és hatékonyabb gyógyellátást nyújthatnak. Egyszerre csak elérhetővé válna az egészségügy forradalmi átalakulása az eredményeken alapuló térítéssel, a háziorvosok és szakorvosok közti információmegosztáson alapuló beteg-központú, komplex ellátással, az egészségügyi szolgáltatókat, finanszírozókat, ellátó intézményeket és betegeket integrált módon összekapcsoló információs rendszerekkel, illetve az egyéb jelentős újításokkal. Mindennek eredménye pedig a színvonalasabb betegellátás lenne.

„Még megérhetjük a napot, amikor az „Európa gyengélkedői” kifejezést a nyugati országokra kezdik alkalmazni, míg kelet szomszédjaik leelőzik őket.” – jegyezte meg Scatchard. „Ekkor a nyugat számára lesz kihívás tartani a lépést”.