Hogyan segíthetik az e-mailférgek a járványkutatást?

Jim Muirhead és Hugh MacIsaac a kanadai Ontario Windsor Egyetemének két ökológusa; állításuk szerint a számítógépes vírusoknak egy haszna mindenképpen van: segít megérteni, hogy a Földet fenyegető nagy járványok miként képesek elterjedni. Elméletük szerint ugyanis az orosz vízibolhák egyik válfajának (melyek fertőzésterjesztő élőlények) a kanadai tavakon keresztüli utazása megegyezik az e-mailen keresztül terjedő férgek szaporodásának módszerével.

A két tudós úgy véli, hogy az ország tavai egy-egy hálózati csomóponthoz hasonlíthatók, melyek közül némely nyitva áll a számítógépes vírusok előtt – illetve ebben az esetben a vízibolha előtt (amely egyébként inkább kicsiny rákszerű élőlény, mintsem rovar). Ahogyan ezek a parányi állatkák megtapadnak a hajókon és egyéb, a vízen, vízben úszó tárgyakon, az szinte teljesen megegyezik a vírusos e-mailek terjedésének karakterisztikájával. Az ötlet segítheti a tudósokat annak megértésében, hogy a tavak fertőző központokká váltak, ahonnan a vízibolhák elszaporodhatnak.

Két fő jelleg miatt jutottak erre a következtetésre az ontario-beli ökológusok: egyrészt a fertőzött tavakból többnyire a még nem fertőzött vizek felé irányul a kifelé menő „bolhaforgalom”, másrészt viszont ez a vándorlás igen nagy méreteket ölt, a bolhák tömegesen indulnak a még tiszta vizek felé. Kanadában az egyik ilyen bolhaterjesztő központ a Muskoka tó, mely másik 39 állóvizet lát el parányi élősködőkkel; azaz egy számítógépes hálózatban ez lenne az egyik központi számítógép, mely védelem híján továbbküldi az e-mailférgeket.

Hasonló szolgálatot nyújthat a számítástechnika egy másik kutatásban is: a Microsoft antispam technikákat fejlesztő részlegével együttműködve ausztrál tudósok egy csoportja arra jött rá, hogy hogyan lehet az HIV vírus genetikus mintáit beazonosítani. Ehhez olyan, a számítástechnikában ismert folyamatokat tanulmányoztak, mint az adatbányászat és a számítógép tanítása, öntanulása.