Internethajó

Újra kifutott az Internethajó. Az iSITE.hu jóvoltából Diósy Tamás, a rendezvényt szervező eWorld vezetője nyilatkozott a hazai online közösség egyik legjelentősebb eseményéről, illetve az információs társadalom építéséről.

Honnan jött az Internethajó megrendezésének ötlete?
Az Internethajó négy évig a Médiahajó rendezvény része volt. A Médiahajó azonban tavaly a média mai viszonyai között “elsüllyedt” és aHajó néven folytatta útját. A 2004-es 5. Internethajót, amely az egyik legnagyobb hazai informatikai rendezvény volt 400 részvevőjével, már mint önálló eseményt szervezte meg az eWorld és az alapító Enamiké.

A társaság elsősorban internetes alkalmazás-, és tartalomfejlesztéssel, tanácsadással és hálózati megoldásokkal foglalkozik. Ennek kapcsán számos vállalati és önkormányzati vezetővel állunk napi kapcsolatban. Tapasztalataink alapján mi is, mint az Internethajó valamennyi utasa, érdekeltek vagyunk egy élénk és eredményes piaci és kormányzati párbeszédben. Szeretnénk megteremteni egy valóban hatékony szakmapolitikát és közreműködni abban, hogy a piaci szereplők összefogásával felépítsük a magyar információs társadalmat, ezáltal újabb piacot és lehetőségeket teremtve. Emellett az eWorld számára a rendezvénynek természetesen jelentős marketing értéke is van.

Mennyibe kerül az Internethajó megrendezése?
A rendezvény költsége a médiatámogatással együtt mintegy 30 millió forint. Az előzetes kiadásokat az eWorld és a támogatók finanszírozzák. A rendezvény megszervezéséhez kormányzati támogatást már tavaly sem kaptunk (és nem is kértünk), ezzel talán elértük, hogy az Internethajó nem a pártpolitikák eszköze, hanem a felelős szakmai párbeszédek fóruma lett. Maga az esemény megszervezése három-négy hónapot vesz igénybe, ezzel egy három fős csapat foglalkozik, amely külsős munkatársakkal illetve a társszervezők embereivel is kiegészül.

Az üzleti vagy a kormányzati szektor részéről mutatkozik nagyobb érdeklődés az esemény iránt?
A rendezvényre meghívást kaptak a kormányzati szervek, intézmények és a szakmai szövetségek. Örvendetes, hogy a 6. Internethajón a három legnagyobb szakmai szövetség – az IVSZ, a Matisz és az Inforum – is képviselteti magát és védnökséget vállaltak. Emellett még számos szövetség és egyesület vezetői megtalálhatóak az utasok között. A Miniszterelnöki Hivatal, a Gazdasági Minisztérium, az Oktatásügyi Minisztérium és a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium is magas szinten képviselteti magát a programban, ugyanakkor a szaktárcától, az Informatikai és Hírközlési Minisztériumtól jelentősebb részvételre számítottunk.

Milyen eredményekkel büszkélkedhet az Internethajó?
Nehéz az esemény eredményeiről beszélni, inkább az Internethajó tanúskodik az információs társadalom építésében eddig elért eredményekről és a ránk váró feladatokról. A múlt évben a rendezvényt követően a résztvevők között végeztünk egy felmérést, amely – a konferencia szakmai megítélését és szervezését tekintve – egyértelműen pozitív eredménnyel zárult. Az eseményt követően fél évvel még sokszor hivatkoztak egyéb konferenciákon az Internethajóra. A rendezvénynek idén számos médiatámogatója van, így reméljük, az elhangzottak széleskörben publikálásra kerülnek, ezzel talán hozzájárulunk az információs társadalom építéséhez, amely jelenleg még messze nem áll azon a szinten, amit az Európai Unió – és talán saját állampolgáraink – elvárnak tőlünk, illetve a kormányzattól.

Az elmúlt 5 év tapasztalatai alapján milyen viszony alakult ki az informatikát képviselő és a piacot meghatározó cégek és a kormányzat között?
Talán az “egységben az erő” kifejezést használhatnánk, ugyanis a cégek magukat a kormányzattal szemben leghatékonyabban a szakmai szövetségeken keresztül tudják képviseltetni. A szakmai szervezetek számos informatikához és távközléshez kapcsolódó törvény előkészítésében vettek és vesznek részt, úgy gondolom, egyre nagyobb sikerrel. Az informatikát, az információs társadalom építését tekintve talán 2007-től, a Nemzeti Fejlesztési Terv 2 Informatikai Programja kapcsán számíthatunk jelentős eredményekre. Remélhetőleg addigra sikerül a pályázati rendszert is egyszerűbbé és könnyebbé tenni, hogy valóban széles körben valósulhassanak meg informatikai fejlesztések. Az informatikai beruházások megtérülése, társadalmi és gazdasági haszna nem olyan látványos mint például az autópályaépítésé, így a mindenkori kormányzat sajnos nem fordít rá kellő hangsúlyt. Úgy gondolom, a piaci szereplőknek is többet kellene tenniük az informatikai analfabétizmus – ami a számítógépes írástudást, a képalkotást, a táblázat és a grafika használatát is jelenti – leküzdése érdekében, hiszen ez számukra gazdaságilag korlátozó tényező lehet. Több egyeztetésre lenne szükség a vállalatok, a szakmai szövetségek és a kormányzat között szakmapolitikai, foglalkoztatáspolitikai és oktatásügyi szempontból is.

Véleménye szerint melyik az erősebb az információs társadalom építésében, a kormányzati támogatás vagy az üzleti szféra szerepvállalása?
A kormányzatnak nyilván mindig fontos szerepe van az informatika, az információs társadalom fejlődésében, de úgy gondolom, hogy ez kevés. A nagyvállalatoknak is többet kellene áldozniuk az informatikára, a kisebb cégeknek pedig össze kellene fogniuk akár informatikai fejlesztések, akár közös érdekeik érvényesítése ügyében. Több szakmai szervezetre és szövetségre lenne szükség, amelyek adott érdekeket erőteljesebben képviselnek, vagy amelyek akár civil szervezetekként segíteni tudnak az információs társadalom építése ügyében.

Mire számít a jövőben, várható esetleg a kormányzati szerepvállalás erősödése?
Mivel jövőre választások lesznek, ezt nem lehet megjósolni. Viszont ha a kormányzat erőteljesebben fogja támogatni az informatikát, nyilván jelentősebb párbeszédet kell kialakítania a szakmai szövetségekkel és vállalatokkal. Az információs társadalom és a magyar informatika fejlődését gátolja, hogy nincs egységes kormányzati szerepvállalás, nincs meg a kellő egyeztetés az egyes tárcák és szervezetek között (gondoljunk csak az oktatásügyre, a foglalkoztatáspolitikára vagy a teljes magyar kultúra digitalizálására). Ha ez nem változik, lemaradunk, és ezt a lemaradást egyre nehezebb lesz behozni.