Távközlési költségvetés

A Magyar Infokommunikációs Jelentés távközlési moduljaiban a BellResearch évről évre részletesen vizsgálja a hazai üzleti szféra telekommunikációs kiadásait: a költségek tervezési gyakorlatát, valamint a beszéd- és adatcélú kiadások nagyságát és struktúráját.

Az idei kutatás eredményei szerint a 10 vagy több alkalmazottat foglalkoztató magyarországi vállalatoknak csupán 16 százaléka készít éves távközlési költségvetést. Az adatokat az előző éviekhez hasonlítva kitűnik, hogy a cégek alapvető költségtervezési szokásai az elmúlt 12 hónapban alig-alig változtak. Csupán a nagyvállalatoknál tapasztalható az arány jelentősebb, mintegy 9 százalékos emelkedése, azonban itt is csak nagyjából a szervezetek 60 százalékánál találunk költségtervezést.

Írásbeliség felé
A kisebb méretszegmensekben még ennyire sem számít elterjedtnek a telefonálásra, internetezésre és egyéb adatátvitelre fordítandó kiadások előzetes tervezése: a középvállalatoknak 23 százaléka, a 10–49 főt foglalkoztató kisvállalatoknak pedig csak 12 százaléka határoz meg előre távközlési büdzsét. Változás figyelhető meg azonban a tavalyi évhez képest a tervezés formáját tekintve: míg egy évvel ezelőtt a cégek kétharmada rögzítette írásban az előirányzatot, 2005-re az összegeket csak szóban meghatározó szervezetek aránya a felére csökkent.

A hazai cégek távközlési költségvetése az esetek legnagyobb részében a vezetékes és mobiltelefon-szolgáltatás folyamatos kiadásait foglalja magában, ezzel szemben az eszközök, berendezések beszerzési-beruházási költségeit már csak a szervezetek alig több mint fele kalkulálja előre, és ennél is valamivel kevesebben számolnak a folyamatosan igénybe vett külső szolgáltatások díjaival. Az eseti szolgáltatások költségei csak minden negyedik vállalatnál kerülnek be az éves tervbe, míg például a munkabér jellegű ráfordítások a 10 fő feletti cégek kevesebb, mint 20 százalékánál szerepelnek a tételek között.

Büdzsék és projektek
A 10 fő feletti cégek meginterjúvolt távközlési döntéshozóinak túlnyomó többsége, 81 százaléka szerint a tavalyival nagyjából azonos költségkerettel rendelkezik 2005-ben; mindössze 9 százalékuk számít arra, hogy magasabb összeggel gazdálkodhat, és közel ugyanennyien készülnek a források szűkülésére. A cégek méretével együtt emelkedik mind a növekedést, mind pedig a csökkenést prognosztizáló vezetők aránya, a nagyvállalatoknál a döntéshozók 16 százaléka a büdzsé emelkedését valószínűsíti.

A távközlési célokra rendelkezésre álló költségkeret a cégek négyötödénél csak a telekommunikációs infrastruktúra szinten tartására elegendő, mindössze 14 százalékuknál jut pénz kisebb fejlesztésekre. Nagyobb volumenű projektekben jellemzően csak a nagyvállalati szegmens gondolkodhat, ott is csak a szervezetek 6 százaléka, míg a kisvállalatoknál a rendelkezésre álló büdzsé a fenntartásra sem elég.