Világszerte terjed a grid computing

Az Oracle közzétette a számítóhálózatos technológia globális terjedését figyelemmel kísérő Oracle Grid Index legújabb értékeit. Nemzetközi szinten az Oracle Grid Index értéke 5,2 pontra nőtt a 2005. áprilisában mért 4,4 ponthoz képest. A Grid Index átfogó értéke mögött álló összes mutató – az alapvető felkészültség, az érdeklődés és konkrét ismeretek, illetve a bevezetési életciklus – minden földrajzi területen növekedést mutat, jelezve a korszerű, dinamikusan terhelhető informatikai infrastruktúrák egyre erőteljesebb terjedését a számítástechnika fővonalában.

A grid computing nemzetközi tendenciái
A Grid Index értékeinek alakulását vizsgálva az előző, 2005. áprilisi mutatókhoz képest több érdekes összefüggés látható:

• Összességében a legnagyobb előrehaladás az USA-ban tapasztalható. Itt az Oracle Grid Index 4,6-ról 6,1-re ugrott, és ezzel az összes mutató tekintetében az USA-ban mutatkozik a legnagyobb fellendülés, amellyel az Egyesült Államok felzárkózott a legmagasabb mutatóértékekkel rendelkező skandináv országokhoz.
• Észak-Amerika halad a leglendületesebben a tényleges bevezetés terén. Észak-Amerikában jelentősen nőtt a „bevezetési életciklus” mutató értéke, jelezve, hogy a térség szervezetei határozottabbak a konkrét lépések megtételében, mint Európában (ahol a mutató 2,7-ről 3,2-re nőtt), illetve Délkelet-Ázsia, a csendes-óceáni térség és Ausztrália esetében (1,7-ről 2,0-ra).
• A dobogós helyezettek nem változtak. Az első három helyen továbbra is a skandináv térség, Délkelet-Ázsia és az USA áll 6,1-es, 5,9-es és 6,1-es értékekkel.
• Dél-Európa és a hagyományos ázsiai piacok a leglassabbak. Míg Indiában a Grid Index jelentősen megugrott (2,9-ről 4,4-re), a 2005. áprilisában legalacsonyabb Grid Index értékeket felmutató többi sereghajtó alig lépett előre: Kínában 4,7-ről 4,9-re, Olaszországban 4,0-ról 4,2-re, Koreában 4,4-ről 4,7-re, Spanyolországban pedig 4,2-ről 4,5-re változott a mutató. A felmérésben most először szereplő Japán 4,4-es Grid Index értékkel debütál.

Az informatika üzleti haszna
A felmérés a szervezetek üzleti vezetésének az informatikához való viszonyulását is vizsgálta.

A szervezeteknek csak 30 százalékában vesz részt tevékenyen az üzleti vezetés az informatikai stratégia formálásában. A felső szintű üzleti vezetők jellemzően kampányszerűen foglalkoznak az informatikával, amikor egy-egy konkrét esemény vagy probléma szükségessé teszi az informatika bevonását, vagy ha például egy rendszermeghibásodás zökkenőt okoz az üzletmenetben. Úgy tűnik, a szervezetek többségénél az informatika inkább háttérszolgáltatás, nem pedig az üzleti tevékenység szerves része.

Az üzleti vezetés szorosabb bevonása az informatikai stratégia formálásába az informatikai beruházások hatékonyabb hasznosulását eredményezi. A közfelfogás szerint az informatikai részleg munkájának legnagyobb részét a karbantartás és üzemeltetés napi feladatai jelentik. Azonban azoknak a szervezeteknek több mint 60%-ánál, ahol az üzleti vezetés folyamatosan tevékeny részt vállal az informatikai stratégia alakításában, az informatikai ráfordítások több mint fele közvetlenül üzleti projektekhez kapcsolódik. A skála másik szélén viszont érvényesül a közfelfogás: ahol az üzleti vezetés nem foglalkozik az informatikai stratégiával, ott a szervezetek közel 90%-ánál az informatikai költségek kevesebb mint felét fordítják konkrét üzleti célú projektekre.

Az informatikai stratégiával közvetlenül foglalkozó üzleti vezetők tudják, mennyire fontos a jól felépített infrastruktúra. Azoknak a szervezeteknek a 31 százalékánál, ahol az informatikai részleg munkáját az üzleti vezetés közvetlenül támogatja az informatikai stratégia alakításával, az érintett vezetők több mint háromnegyede nagyon is tudja és értékeli, mennyire fontos a jól felépített és terhelhető informatikai infrastruktúra. A másik véglet: az informatikai stratégiával egyáltalán nem foglalkozó üzleti vezetők kevesebb mint 15%-a látja át világosan, mi a szerepe az informatikai infrastruktúrának.

Európa több mutató tekintetében is lassan halad
Míg a skandináv országok 6,1 pontos Grid Index értékükkel az USA-val egy szinten vannak, más mutatók alapján Európa több fontos területen is lassabban halad a világ más térségeihez képest: az üzleti felhasználók elégedettsége, a hatékonyság és a szabványosítás szintje terén.

• Az európai szervezetek kevesebb mint 40 százalékában elégedett a felső vezetés azzal, ahogy az informatika általában véve az üzleti tevékenységet szolgálja. Észak-Amerikában ez az érték 45 százalék fölötti, Délkelet-Ázsia, a csendes-óceáni térség és Ausztrália esetében pedig meghaladja a 55 százalékot.
• Az informatika hasznosításának várható hatékonysága Európában alacsony: a válaszadóknak csak 43,9%-a számít a jövőben egységesebb és rugalmasabban újrahasznosítható informatikai platformokra és alkalmazásokra. Észak-Amerikában ez az érték 45 százalék fölötti, Délkelet-Ázsia, a csendes-óceáni térség és Ausztrália esetében pedig meghaladja a 60 százalékot.
• Európában a fő technológiai területeken alacsony a szabványosítás mértéke. Az alkalmazásszerverek, a vállalatirányítási alkalmazások, az elektronikus levelezés és az adatbázisos rendszerek terén elért szabványosítás Európában volt a legalacsonyabb a többi térséghez képest (Észak-Amerika, illetve Délkelet-Ázsia, a csendes-óceáni térség és Ausztrália).

„Az Oracle Grid Index felmérés több fontos üzenetet hordoz a különböző országok üzleti vezetői számára” – jelentette ki Sergio Giacoletto, az Oracle EMEA vezérigazgató-helyettese. „Határozott, szoros összefüggést mutat ki az egészséges üzleti növekedés és a felső vezetés tevékeny informatikai stratégiaformálása között, azt sugallva, hogy a vállalatvezetésnek az informatikát stratégiai befektetésnek kellene tekintenie, nem csupán egy költséghelynek a sok közül. Emellett meggyőződésem, hogy az európai szervezeteknek fel kell figyelniük arra a felmérés kimutatta veszélyre, hogy Európa még jobban lemaradhat a világ többi része mögött a korszerű technológia hasznosításában.”