Idősek a munkaerőpiacon

Magyarországon az elkövetkező évtizedek egyik legmarkánsabb demográfiai folyamata a népesség mérsékelt csökkenése és jelentős elöregedése lesz. A 2007-ig tartó időszakban még csak enyhén emelkedik az idősek száma, ezt követően nagyot fordulnak a tendenciák. Országosan az idősek aránya 15,1%-ról 20,4%-ra változik 2000 és 2020 között. Mindez komoly hatást jelent a munkaerőpiacra is, ahol jelenleg kirívóan alacsony az idősebbek foglalkoztatottsága. Az EU-25-ökben 2004-ben az 55 év felettiek foglalkoztatási rátája 40%-os volt, míg Magyarországon csak 29%-os. Az idősödő munkaerő esélyeinek elemzése céljából az IBM Magyarország és a GKIeNet reprezentatív kutatás folytatott 2005 utolsó negyedévében, az ötven főnél többet foglalkoztató kis- és nagyvállalatok között azzal a céllal, hogy válaszokat találjanak azokra kérdésekre, hogy vajon milyen esélyekkel találnak munkát a 45 éven felüliek, a munkáltatók kihasználják-e az idősebbek tudását és tapasztalatukban rejlő értékeket, illetve részt vesznek-e az idősebbek továbbképzésben, vagy a fiatalok betanításában.

A vizsgálat szerint a hazai közepes- és nagyvállalatok alkalmazottainak közel fele, 45%-a 45 év feletti, tehát az idősödő munkaerőhöz tartozónak tekinthető. Jelentős az eltérés az egyes ágazatok között: a pénzügyi tevékenységgel, ingatlanügyekkel, illetve gazdasági szolgáltatásokkal foglalkozó közép- és nagyvállalatoknál az idősek aránya mindössze 32%, szemben a mezőgazdaságban, oktatásban, egészségügyben és egyéb szolgáltatások területén tevékenykedő cégekkel, ahol 57%. Az „idős” ágazatok a mezőgazdaság és az oktatás. A külföldi többségi tulajdonú cégeknél a 45 éven felüli dolgozók aránya mindössze 33%, a belföldi többségi tulajdonban lévő vállalatoknál 47%. Az állami, illetve önkormányzati cégeknél az alkalmazásban állóknak már több mint a fele (55%-a) idősödőnek mondható: a foglalkoztatottak idősebb csoportjai számára elsősorban a költségvetésből gazdálkodó szegmens jelent munkaalkalmat. Az elkövetkező években jelentős költségvetési megszorításokra lehet számítani a közigazgatás területén, ami a közeljövőben rontani fogja az idősebbek munkaerő-piaci esélyeit.

A hazai 50 fő feletti vállalkozások által az elmúlt három évben újonnan felvett dolgozók között legnagyobb arányban (39%) a 15-29 évesek szerepeltek. A 30-44 évesek aránya az új munkavállalók körében 24%, míg a 45-49 éveseké 16%. Azon vállalatok aránya, akik 60 év felettieket is felvettek, fél százalék alatt marad. Elbocsátások esetén a legrosszabb helyzetben a 45-49 év közöttiek vannak, akik még informális szociális védelmet sem élveznek, pedig már ők sem keresettek a munkaerőpiacon. Az 50-54 éveseknél látszik némi visszafogottság, feltehetően az ő esetükben megpróbálják a munkaadók kivárni azt az életkort, amikor már jogosultak némi állami szociális védelemre. Nemcsak az életkor, de a többi korosztályhoz képest az arányaiban alacsonyabb iskolázottság és hiányzó ismeretek is csökkentik az idősebbek munkaerőpiaci esélyeit. Amíg például a 45 év alattiak körében 55% legalább közepes biztonsággal kezeli a számítógépet, az ennél idősebbek körében mindössze 17% mondhatja el ugyanezt magáról.

A munkáltatók általában nem aknázzák ki az idősebb korosztályban lévő potenciált: távmunkát a vizsgálatba bevont cégek nem egészen 5%-a alkalmaz. A részmunkaidős foglalkoztatás esetén már kedvezőbb a helyzet, a cégek 65%-a él ezzel a lehetőséggel, főleg az idősebbeket nagyobb arányban foglalkoztató oktatás és egészségügy területén. A negyvenöt év feletti munkavállalók 15% élhet ezzel a lehetőséggel. Nem preferálják a vállalatok a 45 évnél idősebb munkavállalók képzését, minél idősebb egy dolgozó, annál kevésbé. A cégek nem kellően használják ki az idősebbek tudásában és tapasztalataiban rejlő értékeket, az idősebbek csak kisebb rész vesz részt más kollégák betanításában. Kevés vállalat rendelkezik stratégiával az idősödő munkaerő kezelésére, holott teljesen nyilvánvaló, hogy a fiatal korosztályok számának erőteljes csökkenése kikényszeríti az idősebbek magasabb arányú foglalkoztatását.

Az IBM, mint 320.000 ember munkáltatója, valamint piaci és közszolgálati ügyfelek üzleti-stratégiai tanácsadója, rendkívül érintett az idősödő munkaerő helyzetének kezelésében. Az IBM tanácsadói, kulturális antropológusai, kutatói és társadalomtudományokkal foglalkozó szakemberei abban nyújtanak segítséget a cégeknek, hogy azok mélyrehatóan elemezzék és megértsék saját munkaerőbázisuk elöregedésének hatásait, valamint olyan stratégiákat dolgozzanak ki, amelyekkel versenyképesek maradhatnak, mert tudásrendszerüket és üzletmenetüket megfelelően átalakították. A szolgáltatások segítségével a vállalatok képzéseiket hatékonyabbá teszik, az idősebb munkaerő produktivitását és munkavállalási lehetőségeit javítják.

A GKI Gazdaságkutató Rt. és leánycége a GKIeNET Kft. évek óta foglalkozik a magyarországi munkaerőpiac és a lakosság helyzetével, a tendenciák, folyamatok feltárásával, elemzésével. Korábbi kutatásaink is mélyrehatóan vizsgálták az idősödő munkavállalók helyzetét, hiszen a demográfiai folyamatok eredményeként ez a kérdéskör egyre inkább az előtérbe kerül. Az információs társadalom fejlődése a foglalkoztatási viszonyokat is nagymértékben befolyásolja, így a munkaerő-piaci problémákkal foglalkozó elemzések, kutatások végzéséhez nélkülözhetetlen az új technológiák elterjedésének, használatának megértése. A GKIeNET Kft. – az információs társadalom és gazdaság vezető kutatási műhelye – az idősödő munkavállalók helyzetét az e-gazdaság támasztotta kihívások szemszögéből is vizsgálja, amely egyrészt nehézségeket, másrészt viszont kitörési lehetőséget is jelent ezen foglalkoztatotti kör számára.